9.fejezet~

 Sziasztok! Bocsánat hogy ilyen sokára hoztam a részt csak sok volt a tanulni valóm. :cc

Viszont most itt a rész! Jó lenne ha kommentelnétek mert visszajelzések nélkül nem tudom, hogy jó-e amit csinálok vagy nem. Jó olvasást és 7 komment után hozom, a következő részt szóval húzzatok bele! :)) xx

Már 1 hónap. Egy hónap telt el azóta mióta Louis-val bejelentettük, hogy járunk.

Mikor elutazott Franciaországba elég nehéz volt a távollét és hogy csak telefonon tudtunk beszélni, de megoldottuk. Azóta már voltak több helyen is. Sőt! Ausztráliában 1 hétig. Maga volt a pokol...Daniellel sok romantikus filmet néztünk és óránként hívogattuk a fiúkat, akik persze ezen jót nevettek legalább is Harry-ék.

Sok munkájuk van, ezért alig látjuk őket. Van, hogy itt vannak Londonban, de nincs idejük ránk.

Ma is épp próbálni vannak aztán este lesz is egy koncertjük itt.

- Danielle siess már a srácok éhen fognak halni! - kiabáltam fel Dan-nek aki éppen még sminkelt.

- Jövök már! - futott le a lépcsőn. Felkaptam a táskám majd elindultunk a legközelebbi kajáldába, ami a KFC volt.

Megebédeltünk majd kértünk a fiúknak is ennivalót és felszálltunk egy piros buszra, ami az arénához vitt minket ahol a fiúk próbálnak.

- Sziasztok, lányok! Mennyetek nyugodtan! - köszöntött egy szőke hajú nagydarab őr. Mi csak rámosolyogtunk és be is mentünk az ajtón.

Amint beléptünk megláttuk a hatalmas nézőteret és az ugyancsak hatalmas színpadot ahol a srácok voltak. Éppen az Over Again-t énekelték. Mostanában elég sokat voltunk egyedül Dan-el otthon így már kitéve-betéve tudjuk az összes számukat.

Nem vettek észre így a színfalak mögé lopóztunk és felmentünk a színpadra.

Éppen szünetet mondott nekik a menedzserük és mindenki a vizéhez rohant.

- Ahh ez az! Megjött a felmentő sereg! - ordított Niall és ideszaladt elvenni a kajás zacskóját.

Gyorsan kikapkodták a kezünkből már csak a Louis-é volt nálam.

Idesétált majd nyomott egy puszit az arcomra és kivette a kezemből a zacskót. Hát igen olyan két hete szerintem egyetlen egy csókot sem kaptam tőle, ami kicsit bánt.

Danielle-t láttam, hogy el van Liam-el ezért én nem is zavartam. Megvárom kint egy cigi társaságában.

Így hát kimentem az arénából és leültem egy padra. Kivettem a gyújtóm meg a dobozt a táskámból és rágyújtottam...

*

Éppen elnyomtam a csikket amikor Danielle lépett ki az ajtón fürkészve a járdát majd megállapodott rajtam a szeme és idejött hozzám.

- Miért jöttél ki? - kérdezte.

- Úgy is el akartam szívni egy cigit téged pedig nem akartalak zavarni.

- Miért nem vagy Louis-val? Van valami gond?

- Mostanában nem sokat találkozunk...talán kicsit elhidegültünk egymástól..pedig nemrég jöttünk össze. Én szeretem!

Sóhajtott egyet majd belém karolt és elindultunk a járdán.

- Gyere, veszünk valamit. - mondta és a parkolóba mentünk.

- Miért vagyunk itt? - kérdeztem mire meglobogtatott előttem egy slusszkulcsot.

- Ez kié?

- Liam-é...vigyáznunk kell nagyon a kicsikéjére, mert ha egy karcolás is esik rajta akkor nagy baj lesz. - nevetett.

Beültünk a kocsiba majd elindultunk. Pár métert mehettünk, amikor is megláttuk a TESCO-t.

- Miért jövünk ide? - kérdeztem Danielle-t amikor bekanyarodtunk a parkolóba.

- Veszünk egy nagy medencét!

- Tényleeg?? Dejóó! - tapsikoltam.

Bementünk az áruházba majd a medencék felé vettük az irányt. Rögtön a legnagyobbat kiválasztottuk és már csak azt nem tudtuk, hogy tegyük bele a kosárba.

- Segíthetek hölgyeim? - kérdezte egy elég jóképű fiú.

- Igen! Beletennéd a kosárba ezt a dobozt? - mutattam az általunk kiválasztott medencés dobozra.

- Persze! - válaszolta és levette.

- Ki vigyem veletek?

- Nem. Köszönjük a segítséget most már menni fog. - mondta Danielle.

- Örülök, hogy segíthettem! - mosolygott és el is ment.

- Most miért nem hozhatta volna ki velünk? - kérdeztem.

- Nagyon méregetett téged. Ha kimegyünk innen és lekap minket egy paparazzi Louis-nak ezt, hogy magyarázod meg? Figyelj..lehet, hogy még nem tapasztaltad, de Louis nagyon féltékeny tud lenni.

- Tényleg? Ezt nem tudtam...Lehet, hogy csak egy fellángolás voltam neki és most már nem is kellek..

- Ezt most verd ki a csinos kis buksidból! Louis szeret, téged csak el vannak havazva így is a munkával. Fáradtak.

- Liam is fáradt mégis oda tudott menni hozzád és tudott adni egy csókot.

- Tudom. Mondtam, hogy nehéz lesz. A kapcsolatunk elején ugyanez volt Liam-el. Akkor még kevésbé voltak felkapottabbak, de minden nap rettegtem, hogy elhagy egy szebb rajongó csajért vagy énekesnőért. Sőt! Nyilvánosan még egymás kezét se mertük fogni...hidd el ti is majd szépen haladtok..

- Ha te mondod! - sóhajtottam.

Betettük a kocsi csomagtartójába a medencét majd hazaindultunk.

Elég nehéz volt az udvarra cipelni azt a nagy dög medencét, de vicces volt. Hol én ejtettem el hol pedig Danielle.

- És hogy rakjuk össze? - kérdeztem.

- Várj telefonálok egyet! - mondta és elvonult. Egy öt perc múlva vigyorogva jött vissza.

- Na, mi az? Kit hívtál?

- Jön a nővérem és hozza magával a gyerekkori legjobb barátomat és neki a testvérét. Szóval két fiú három lány arányba szerintem már fel tudjuk állítani.

- Szuper! - mondtam mosolyogva.

Nemsoká ide is értek. Danielle bemutatta nekem őket. Nagyon színpatikusnak véltem a nővérét és a két fiút is.

Nagy nehezen 3 óra leforgása alatt felállítottuk és volt benne víz is a kerti locsoló jóvoltából.

A két fiú és Sarah itt maradtak egyet csobbani. Mi is átöltöztünk Dan-el majd mi is csobbantunk egyet a medencébe.

Louis szemszöge:

- Haver te mégis mi a fenét csinálsz? - jött oda hozzám Zayn miközben a KFC-s kajámat ettem.

- Miért? - kérdeztem értetlenül.

- Jessy most ment ki az arénából. Nem is foglalkozol vele?

- De hát én csak kajálok. Már az is baj?

- Nem! Az a baj hogy nem foglalkozol vele. Láttad volna az arcát mikor csak adtál az arcára egy puszit és otthagytad...

Tényleg alig foglalkozom vele...nem is tudom mikor volt utoljára mikor kettesben voltunk. Szörnyű bűntudatom támadt.

- Nagyon el fogod szúrni, ha így fojtatod. - mondta és otthagyott.

Felpattantam és kirohantam az arénából hátha megtalálom, de sehol nem volt. Se Jess se Danielle.

Visszamentem az arénába ahol már mindenki befejezte a kajálást.

- Louis gyere már! Próba van, nem mehetsz csak úgy ki! - szidott le Tom.

- Jól van Bocs! - mondtam majd a kezembe vettem a mikrofonom.

Ezt nagyon elszúrtam. Ki kell engesztelnem, de nem, mehetek innen el, mert nagyon sok a munka és Tom kinyír, ha itt hagyom őket.

Jessy szemszöge:

Eljött az este is. A két srác és Danielle nővére hazament mi pedig ismét nem tudtuk, hogy mit csináljunk.

- Jessy..mi lenne, ha elmennénk a srácok koncertjére?

- Hát..nem hiszem, hogy most jó ötlet Louis-val találkoznom..

- Légyszi! Próbáljátok meg rendbe hozni!

- Jó oké. - mosolyodtam el.

- Már csak két jegy kéne! - töprengett el.

- Várj! - tettem fel a mutatóujjam és a táskámból kivettem a telefont. Brock száma meg van nekem hisz a vásárláskor megadta, hogy ha valami baj van, nyugodtan felhívhatom.

- Kit hívsz? - kérdezte Dan.

- A jegyszerzőnket! - nevettem fel.

Második csörgésre fel is vette.

- Szia Brock! Jessy vagyok.

- Szia, kislány! Baj van?

- Hát mondhatjuk annak is. Kéne két jegy a fiúk koncertjére!

- Mind egy szálig elfogyott.. sajnálom.

- Légyszi Brock! Nagyon fontos lenne! - váltottam át könyörgésbe.

Sóhajtott egyet majd folytatta.

- Megnézem, mit tehetek. Oké?

- Köszönööm!

- Nincs mit! Nem soká visszahívlak a fejleményekkel.

- Oké, de Louis-nak egy szót se!

- Értettem. - nevette el magát majd letette.

- Kivel beszéltél?

- A fiúk egyik testőre. Louis utánam küldte mikor shoppingolni voltam és összehaverkodtam vele.

- Szóval vannak kapcsolataid! - nevette el magát.

- Mondhatjuk úgyis. - kuncogtam.

10 perc sem telt bele visszahívott Brock és tudott szerezni két jegyet!

Dan-el ugráltunk egy sort majd elkezdtünk készülődni.

- Csípd, ki magad Louis had lássa, mit veszíthet! - mondta Dan és bementünk a saját szobánkba.

Turkáltam egy kicsit a szekrényembe mikor megtaláltam a megfelelő ruhát.

Elmentem lezuhanyozni aztán felkaptam magamra. Tettem fel egy kis sminket és leengedve hagytam a hajam. Kész is voltam.

Danielle-t is megvártam majd elindultunk az arénába Liam kocsijával.

Mikor odaértünk a hátsó bejáratnál várt minket Brock a két jeggyel.

- Köszönjük szépen! - mondtam neki majd megöleltem.

- Szívesen. - mosolygott és beengedett.

- Bent vagyunk! - kezdtem el skandálni boldogan.

Danielle csak nevetett mellettem.

- Szerintem álljunk meg a színpad mellett ahol a testőrök. - mondta és odamentünk.

Nagy sikítás és ordibálás hallatszott még nem jöttek fel a színpadra a fiúk, de már a rajongók meg voltak őrülve.

- Tökéletes kilátást kaptunk a színpadra és jó közel volt.

- Sziasztok, lányok! - hallottam meg a hátam mögül egy hangot, majd amikor megfordultunk megláttunk egy szőke hajú 30-as nőt és egy kisbabát.

- Oh Jessy! Ő itt Lou a fiúk stylestja és fodrásza ő pedig itt Lux a kislánya! Lou ő itt Jessy Louis barátnője.

- Ohh szia! - ölelt meg. - Nem is tudtam, hogy Louis-nak most van barátnője!

- Hát még nem volt alkalmunk bejelenteni. - mondtam mosolyogva.

- Mikor kezdik? - kérdezte Dan.

- Már el kellett volna kezdeniük...chh dívák! - mondta mire elnevettük magunkat.

- Hello London! - szaladt fel először Liam a színpadra és elordította magát.

Aztán feljöttek a többiek. Nagy sikítás és őrjöngés hallatszódott. Pár lány sírva is fakadt.

- Melegítsünk be valamivel! Mit szólnátok a Kiss You-hoz?

Még nagyobb sikítás hallatszódott majd elkezdődött a zene és a srácok énekelni kezdtek.

Soha nem hallottam őket még élőben énekelni. Ez valami csodálatos. Hülyéskedtek a színpadon vízzel locsolták egymást és énekeltek. Louis szólójainál mindig megborzongtam. Hogy lehet, valaki ilyen szexi mikor énekel? És a hangja..

Újra és újra beleszeretek.

Mi Daniellel ott őrjöngtünk oldalt és fújtuk a dalszövegeket kívülről.

Jött a Little Things. Leültek a lépcsőkre, ami a díszletet alkotta.

Ez a kedvenc számom az albumról.

Louis a saját részénél bekönnyezett. Úgy szerettem volna most megölelni.

- Louis-val valami nem stimmel. - mondta Lou.

Én is bekönnyeztem és úgy hallgattam tovább a számot.

A következő szám alatt Louis nagyon sokszor jött a színpad erre a részére és ugrált ugyanúgy és hülyéskedett.

A Rock Me alatt lepillantott ide oldalra is és meg akadt a szeme rajtam. Mosolyogva a szemébe néztem majd elkaptam a tekintetem.

Ez után sokszor idenézett, de én nem foglalkoztam vele táncoltam és énekeltem torkom szakadtából Daniellel.

Elkezdődött a Last First Kiss. Louis elénekelte a szólóját végig a szemembe nézve majd letette a mikrofont és leszaladt ide elkapta a derekam és magához húzott majd megcsókolt.

Mohón és szenvedélyesen csókolt. Mikor elváltunk homlokát a homlokomnak dűtötte.

- Bocsánat hogy ilyen hülye voltam és nem foglalkoztam veled. - mondta én pedig megöleltem jó szorosan.

Közben véget ért a szám.

- Louis tudom, hogy most neked ott a legjobb, de fel kéne jönnöd, mert te kezded az utolsó számot. - nézett le ránk Harry.

Adott egy puszit a számra majd visszament a lépcsőn és elkezdték az utolsó számot a Changed My Mind-ot.

- Gyertek, hátra ott várjátok meg a fiúkat. - hívott hátra Lou.

Louis-nak elmutogattam, hogy hátul leszünk a backstage-be mire ő széles vigyorral bólintott.

Mikor véget ért a koncert hátra jöttek. Louis ideszaladt és megcsókolt.

- Mi ez a hirtelen jött szeretet? - kérdeztem tőle szórakozottan.

- Rájöttem, hogy barom voltam és most ki szeretnélek engesztelni.

- Ohh már értem. - nevettem fel és hozzábújtam.

- Értem én hogy szerelmesek vagytok meg minden, de enni szeretnék. - nézett ránk Hazza fintorogva.

Louis rávigyorgott majd ismét megcsókolt, amin én elnevettem magam.

- Nem alszol ma nálunk? - kérdezte Lou mire Hazza már szólni készült mire Danielle a szájára tapasztotta a kezét.

- Nem is akartam rosszat mondani csak, hogy óvszert használjatok. - tartotta el a szájától Danielle kezét, de miután elengedte Dan rácsapott a szájára.

- Aúú! Meg vagy húzatva? Testi sértésért 2 év börtön jár! - mondta Hazza durcásan.

- Mennyi? - kérdezte tőle Liam.

- 2 év.

- Az még megéri! - mondta és beleboxolt Hazz vállába.

- Aúú! Most miért bánt engem mindenki? - dörzsölte a karját.

- Mert beszólogatsz mindenkinek. - közölte vele Louis.

- Hajjy! - szaladt oda hozzá Lux és felugrott az ölébe pont rossz helyre.

Hazza összeszorította a szemét és gondolom várta, míg a fájdalom el nem múlik.

- Puszii! - kiáltotta Lux és megpuszilta Harry arcát.

Leültünk Louis-val a kanapéra és a mellkasára hajtottam a fejem.

Lux-ot néztem és felnevettem mikor elkezdett ugrálni Harry hasán.

- Luxi most ettem! - nézett rá Harry mire Lux nemes egyszerűséggel pofon vágta.

- Aú ezt miért kaptam? - nézett rá Hazza.

Lux elnevette magát majd az anyukája ölébe ugrott.

- Hadirokkant leszek mellettetek. - vágott sértődött fejet.

- Még nem válaszoltál a kérdésemre. - nézett le rám Louis.

- Ott alszom! - jelentettem ki és egy rövid csókot adtam neki majd visszafeküdtem a mellkasára.

- Jess akkor ott alszol? - kérdezte Dan.

- Igen! - jelentettem ki mosolyogva.

- Akkor én is. - mondta Dan és hozzábújt Liam-hez.

- Jó, de tudjátok, hogy vékonyak a falak. - mondta Hazza.

- Lux nem adnál még egy pofont Harry-nek?

- Dee! - tapsikolt és megint pofon vágta.

- De bírom ezt a kis csajt! - nevetett Louis.

Mikor elengedték a fiúkat hazakocsikáztunk felszedtünk pár cuccot és a fiúk házához indultunk.

*

*Csing-csing*

- Srácok itt a pizza nyisson már valaki ajtót! - üvöltött Zayn.

Felpattantam a kanapéról ahol azelőtt a laptopomon néztem a facebookom és az ajtóhoz szaladtam.

- Szia! Meghoztam a pizzát! - mondta a srác és átnyújtotta nekem.

- Szia! Köszi őő mindjárt szólok valakinek, hogy hozza a pénzt. - mosolyogtam és bementem.

- Louis hozz már pénzt a pizzának!

- Mindjárt viszem! - mondta és felszaladt az emeletre.

Addig szegény pizzás fiúhoz kimentem, aki ott álldogált az ajtóba.

- Bocsi hogy várnod kell. - mondtam és összébb húztam magam. Már elég hűvös volt. Fél 9 körül járhatott és eléggé el volt borulva így még a csillagokat sem lehetett látni.

- Hogy hívnak? - kérdezte meg a pizzás fiú.

- Jessy. - mondtam és kezet nyújtottam neki. - Adam. - mondta és megrázta.

- Milyen szép név. Pont olyan szép amilyen te vagy. - mosolygott én pedig elpirultam.

- Esetleg nem cserélnénk telefonszámot?

- Ömm..az a helyzet.. - kezdtem bele mire egy férfihang megszólalt a hátam mögött.

- Az a helyzet hogy van barátja! - karolta át a derekam hátulról és odanyújtotta neki a pénzt.

- Értem. Akkor, sziasztok! - mondta kínosan Adam és elment.

- Mi volt ez? Amint itt hagylak, egy percre már rád hajtanak? - kérdezte és belepuszilt hátulról a nyakamba.

A kezére tettem a kezem, ami a hasamon pihent és elvettem onnan majd megfordultam az ölelésében.

- Próbálkozni mindenkinek lehet! - mondtam mosolyogva és adtam a szájára egy apró puszit.

- Hát igen...amúgy is..úgy rémlik, hogy téged nehéz megszerezni. - nevetett mire én kinyújtottam rá a nyelvem és bementem a nappaliba.

3 nagy pizzát hoztam be és tettem le az üveg asztalra olyan 5 perce és már 2 doboz elfogyott.

- Ezt nem hiszem el Niall! - háborodott fel Harry.

- És én folyton azon tűnődöm, hogy ilyen kis emberben hogy fér el ennyi kaja. - töprengett csendesen Zayn.

- Héj Zayn! Mi lenne ha Perrie-t áthívnád itt aludni? - kérdeztem.

- Megpróbálom..hátha nincs koncertjük.

- Koncertjük?

- Tudod a Little Mix.

- Jaa tényleg! - csaptam a fejemre.

Zayn elment telefonálni addig én leültem a kanapéra és a maradék pizzából elvettem egy szeletet majd beleharaptam.

- Daniell-ék hova tűntek? - néztem körül, de sehol nem láttam sem őt sem Liam-et.

- Felmentek a szobába. - mondta Niall.

- Ohh. - mosolyodtam el.

- Harry, ha megzavarod, őket én nem tudom, mit csinálok veled! - mondtam neki szigorúan.

- Jól van, na! Hagyom őket. - vigyorgott.

- Louis hol van? - kérdeztem Niall-től.

- Passzolom!

- Jessy! Perrie azt mondta, hogy nagyon szívesen át jönne! Úgyhogy nemsoká itt van.

- Dejó! - tapsikoltam.

Elindultam Louis-t megkeresni. A szobájában kezdtem és úgy tűnik jó helyen, mert ott volt és telefonált.

Leültem az ágyára majd az éjjeli szekrényén lévő képet kezdtem el nézni, amin rajta volt az egész családja. Jó nagycsalád az is biztos.

- Rendben anya. Oké. Nem. Igen. Nem. Igen itt alszik. Igen itt van mellettem. Oké. Kihangosítom.

- Anya az. - suttogta Louis. De édes hogy az anyukájával telefonál.

- Anya ki vagy hangosítva. - tette le a telefont az ágyra Louis.

- Szia Jessy! - szólt bele az anyukája.

- Jó estét!

- Jajj tegezz, nyugodtan nem vagyok én olyan öreg!

- Akkor, szia. - mosolyogtam.

- Jajj már nagyon szeretnék találkozni veled. Louis mikor hozod már el?

- Még nem tudom.

- Hogy vagy Jessy? Louis hogy viselkedik?

- Anya! - szólt rá Louis.

Felnevettem.

- Köszönöm jól vagyok. Louis pedig egy igazi kis angyal. - mosolyogtam.

- Ilyet is ritkán hallottam! - nevetett fel.

- Jó anya ennyi elég volt majd nemsoká élőben is kibeszélhettek! - beszélt a telefonba Louis.

- Jól van. Jó szórakozást nektek! Sziasztok!

- Köszönjük! Szia! - köszöntünk el.

Elnevettem magam majd közelebb mentem Lou-hoz.

- Anyukád aranyos és jó fej. - mondtam és hozzábújtam.

- Jah..imádni fogom mikor majd otthon olyan képeket fog mutogatni neked ahol pelenkába szaladgálok. - forgatta meg a szemét mosolyogva.

- Biztos cuki voltál! - nevettem fel.

- Menjünk le? - kérdezte.

- Menjünk. Lehet, hogy már itt van Perrie.

- Hogy-hogy?

- Rávettem Zayn-t hogy elhívja.

- Ohh. Biztos jól kijöttök! - karolt át majd úgy mentünk le.

Igazam lett. Perrie már a nappaliban volt és Zayn ölében ült. Annyira édesek.

Perrie gyönyörű és biztos nagyon kedves is.

- Ohh itt van Jessy! - mondta Zayn.

- Jessy ő itt Perrie. Perrie ő itt Jessy.

- Szia! - ölelt meg Perrie.

- Szia! - köszöntem neki mosolyogva.

- Sokat hallottam már rólad! - nézett Louis-ra.

- Tényleg? - néztem én is Lou-ra.

- A srácok meséltek rólad!

- Remélem csak jót.

- Csak jót lehet. - vigyorgott Hazza hülyén mire elnevettem magam.

*

Az este folyamán jobban megismertem Perrie-t és tényleg kedves lány. Néztünk horrorfilmet, ami tökre beparáztatott minket és persze a srácok ijesztgetése sem maradhatott ki.

Hajnali 1 körül szóltam Louis-nak hogy már fáradt vagyok ezért felmentünk a szobájába.

- Mehetek lezuhanyozni? - kérdeztem.

- Mehetsz persze! De én jobban örülnék, ha ezt közösen csinálnánk. - jött közelebb.

- Szégyenlős vagyok. Még nem vagyok kész rá. - néztem a szemébe.

Sóhajtott egyet majd homlokon puszilt.

- Siess! - mosolygott.

Vigyorogva bementem a fürdőbe és becsuktam magam mögött az ajtót.

Leöltöztem majd megnyitottam a vizet és beálltam alá.

Már nagyon fáradt voltam ráadásul a meleg víz még jobban lefárasztott.

Lassan kiléptem a hideg csempére és észrevettem, hogy se törölközőt se semmit nem hoztam be a pizsamámat pedig persze, hogy otthon hagytam.

- Louis! - kiabáltam ki bizonytalan hangon.

- Igen? - kiabált vissza.

- Öm...beadnál egy törölközőt és valamit, amiben aludhatok?

- Persze! - válaszolt.

- De csak nyújtsd be az ajtón csukott szemmel.

- Oké. - hallottam szórakozott hangját.

Ez nekem nem volt vicces. Sosem kerültem még ilyen közel senkihez és ez nekem még furcsa ez és ijesztő.

Résnyire nyílt az ajtó majd egy kezet láttam meg egy törölközőt és ruhákat fogva.

Gyorsan elvettem tőle.

- Biztos nem mehetek be?

- Biztos. - forgattam meg mosolyogva a szemem és bezártam az ajtót.

Megtörölköztem majd megnéztem, hogy milyen cuccokat adott.

Egy boxer ami gondolom az övé és egy póló, ami szintén az övé.

Beléjük bújtam majd megéreztem Louis bódító illatát. Imádom.

Kiléptem az ajtón és láttam, hogy Louis az ágyon fekszik.

Felemelte a fejét és végig nézett rajtam.

- Azta! - mondta és idesétált.

- Nagyon jól áll a pólóm. - húzott magához.

- Jobban, mint rajtad? - kérdeztem mosolyogva.

- Jobban. - nevetett.

- Azt kétlem! - mondtam és megcsókoltam.

- Megyek én is zuhanyozni! Megágyaztam és a jobboldali a te oldalad!

- Oké! - mondtam és az ágyhoz sétáltam majd befeküdtem és betakaróztam.

Küzdöttem az ellen hogy elaludjak, de párszor sikerült, míg meg nem hallottam a fürdő ajtót nyílni. Kinyitottam a szemem és Louis-t láttam meg az ajtóban egy szál boxerben.

- Na, most én mondom azt, hogy azta! - szólaltam meg bágyadt hangon.

Elnevette magát majd idesétált lekapcsolta a lámpákat és bebújt mellém.

Felé fordultam így szembe voltunk egymással.

A holdfény bevilágított az ablakon ezzel kicsit megvilágítva a szobát. Láttam Louis arcát és ő is az enyémet.

- Tudod milyen nehéz volt megállni az első együtt alváskor, hogy ne mondjam el neked, hogy szeretlek?

- Nekem is hidd el! - suttogtam.

Közelebb jött majd megcsókolt és magához húzott.

A mellkasára hajtottam a fejem ő pedig a hajamat kezdte el piszkálni. Nagyon kényelmes volt ez a póz így nem nagyon tudtam nyitva tartani a szemem.

A szemhéjam egyre nehezebb lett és úgy éreztem mintha egy kiló homok lenne a szememben.

- Jó éjt Lou. - súgtam.

- Jó éjt kicsim.

Amint kimondta a "kicsim" szót egy hatalmasat dobbant a szívem. Valami hihetetlen az ő szájából hallani és most mondta először. Gyorsan felemeltem a fejem és adtam a szájára egy puszit majd a karjára tettem a fejem.

- Mi az? - nevetett.

- Szeretem ezt a szót a szádból hallani. - mosolyogtam.

- Azt hogy kicsim?

- Igen. - nevettem fel.

- Énis szeretném a te szádból hallani. - mosolygott ravaszan.

- Jó éjt kicsim. - mondtam és megpusziltam az arcát.

Ezek után már nem beszélgettünk csak megpróbáltunk aludni, ami nagyon könnyen ment legalábbis nekem, mert pillanatokon belül már aludtam is.