14.fejezet~

Reggel jókedvűen keltem. Oldalra néztem és megpillantottam Lou-t aki még az igazak álmát aludta.

Lassan lefejtettem magamról a karját és halkan elsétáltam az ajtóig.

A konyhában csináltam kettőnknek kávét és felvittem a szobába.

- Jó reggelt! - mondtam majd leültem az ágyszélére.

Morgott egyet majd a fejére húzta a takarót.

- Ne morogj! Inkább kelj fel és vedd el a bögréd, mert leégeti a kezem! - nevettem el magam.

Morcosan felült majd elvette és beleivott.

- Mi az? Bal lábbal keltél? - kuncogtam.

- Mivel majdnem hogy kirugdostak az ágyból..

- Én kávét hozok, neked te meg itt lehordasz? - sértődtem be.

Lenyeltem az utolsó csepp kávét és letettem az éjjeliszekrényre majd visszafeküdtem az ágyba.

- Hát ki lehet engesztelni. - simította meg a hasam és magához húzott.

- Még hogy én engeszteljelek ki? - kérdeztem durcásan.

- Ahha! - mászott felém és megcsókolt.

- Szerinted ilyen könnyen adom magam? - nevettem.

- Miért? Nem? - vigyorgott.

- Nem!

- Hát nem muszáj együtt működnöd.

- Naaa! - löktem le magamról kacagva.

Háton feküdt én pedig lassan oda bújtam hozzá és a mellkasára tettem a fejem.

- Ma kell menned valahova? - kérdeztem és felnéztem rá.

Sóhajtott egy nagyot majd megpuszilta a fejem.

- Próbára, délre. Nemsoká lesz egy díjátadó, amin 3 díjra is jelölve vagyunk és előadjuk a Midnight Memories-t.

- Elmehetek veled a próbára? - kérdeztem csillogó szemekkel.

- Nem fogsz unatkozni? - mosolygott.

- Majd téged nézlek. Azt soha nem unnám meg. - nyomtam egy puszit a szájára ő viszont nem érte be ennyivel és egy forró csókkal jutalmazott meg.

- Délután ötkor jön Danielle és megy Liam-mel vacsizni. El sem hiszem, hogy menyasszony lesz! - ujjongtam.

- Úgy csinálsz, mintha a te kezed kérnék meg. - nevette el magát.

- De annyira örülök nekik!

- Mit csináljunk délig? - kérdezte.

- Fogalmam sincs. - ültem fel.

Ekkor megcsörrent a telefonja.

Kiment a szobából én pedig visszadőltem.

- Haza kell mennem. Liam egy kis bátorításra szorul és a többi fiú vagy nincs otthon vagy nem vevő erre.

- Menj csak. - mosolyogtam rá.

Bement a fürdőbe majd 5 perc múlva felöltözve jött ki. Idejött adott egy csókot majd kiviharzott a szobából.

Sóhajtva felküszködtem magam az ágyról majd én is bementem a fürdőbe öltözni.

Fogalmam nem volt, hogy mit kezdjek magammal délig, mert még csak 10 óra volt.

Mint már szokásommá vált lementem a nappaliba és leültem a tv elé.

Rosszul tettem. Egy csomó hír volt az 1D-ről, ami nem is lenne baj csak, hogy rólam is.

Inkább átváltottam egy zenecsatornára ahol éppen Avicii-től ment a Wake Me Up így táncolva elkezdtem magamnak omlettet csinálni.

Mire kész lett és elfogyasztottam addigra 11:00 óra lett, úgyhogy egy kicsit megörültem, hogy gyorsan telik az idő. Mikor elmosogattam magam után úgy döntöttem, hogy leülök és megnézek pár részt a kedvenc sorozatomból.

~~~

Éppen egy óriási nagy csarnokban ülök és a színpad oldaláról nézem a fiúk próbáját.

Kint vagyunk a külvárosban, úgyhogy ha Louis nem küldött volna értem taxit ide sem találtam volna.

Éppen a Midnight Memories-t éneklik, és még mindig csodálkozom azon, hogy hogy lehet ilyen helyes Louis és a többi srác, de sosem fogok rájönni.

- Jessy! - hallottam egy hangot a hátam mögül. Megfordultam és Lou-val a fiúk stylistjával találtam szemben magam, na meg a kis Lux is a kezében volt.

- Sziasztok! - öleltem meg őket.

- Hogy hogy itt vagy?

- Otthon úgyis unatkoztam volna így eljöttem a próbára. Szeretem őket hallgatni.

- Őket mi? Louis-ról le sem vetted a szemed mióta fent vannak a színpadon. - húzogatta a szemöldökét.

- Nem ér leskelődni! - nevettem el magam.

- Én? Dehogyis! - kuncogott.

- Fiúk 20 perc szünet! - kiáltotta el magát a tánctanár a srácok pedig rögtön leszaladtak a színpadról. Louis hozzám jött a többi fiú meg a büféhez indult.

- Ha unod, akkor hazaviszlek. - ölelt át hátulról.

- Nem unom. - forgattam meg a szemem.

- Sziasztok. - intett Lou-nak és Lux-nak.

- Szia! - mondta édesen Lux és felkacagott.

- Lou gyere, beszéljük meg a díjátadóra tervezett ruhákat! - mondta neki Tom.

- Akkor én most megyek, sziasztok! - mosolygott majd elment.

Lou még mindig hátulról ölelt. Belepuszilt a nyakamba és a fülembe kezdett el suttogni.

- Hátul van egy raktár rész...senki nem zavarna minket. - morogta a fülembe mire engem kirázott a hideg.

- Louis most ez komoly? - nevettem el magam.

- Miért ne? - mosolyodott el.

Megfordultam a kezei között és a szemébe néztem.

- Gyere te kis kanos. - nevettem el magam majd megfogtam a kezét és húzni kezdtem el hátra.

 Elvezetett egy iroda helységbe és magunkra zárta az ajtót.

- Itt ugye senki nem szokott dolgozni?

- Nem. - nevetett.

- Akkorjó. - rántottam meg a vállam.

- Hol is tartottunk? - jött közelebb és a nyakam kezdte el csókolgatni.

A hajába túrtam és lassan ráérősen megcsókoltam.

Egy darabig így voltunk. Felültetett az asztalra és a csípőjét a lábaim közé nyomta, de egy percre sem váltak el ajkaink egymástól.

Tudtam, hogy nincs sok időnk és valószínűleg ő is tudta ezért szinte egyszerre kezdtük el egymást a ruhaneműktől megszabadítani.

- Ezen az asztalon fogjuk csinálni? - kérdeztem nevetve.

- Talán hozassak neked ide egy ágyat? Vagy mit gondoltál?

Megforgattam a szemem majd segítettem neki és megváltam majdnem minden cuccomtól.

Az utolsó ruhaneműket már ő húzta le rólam és megtörtént. Ez volt a második alkalom, de már most mondhatom, hogy ez volt életem legjobb élménye...eszméletlen ez a srác.

- Louis te őrült vagy! - kacagtam miközben gyorsan próbáltam magamra húzni a ruháimat.

- Mondták már! - nevette el magát és felvette a pólóját.

Nagyjából rendbe hoztuk magunkat és mintha mi sem történt volna kimentünk az irodából.

- Szerintem nagyon hangosak voltunk. Louis, ha sejteni fognak valamit én inkább elsüllyedek.

- Biztos, hogy nem hallottak semmit! Nyugi. - nevetett.

- Örülök, hogy ilyen jól szórakozol! - mondtam gúnyosan.

- Louis már mindenhol kerestünk. Hol voltatok? - rohant le minket Liam mikor a nézőtérre értünk.

- Ja, csak szétnéztünk. - improvizált.

- Jolvan akkor kezdhetünk! - szólt a srácoknak és felmentek a színpadra.

Leültem a nézőtérre és a dal alatt egy hülye vigyorral ültem magam elé bambulva.

Párszor, amikor felnéztem Louis-ra mindig engem nézett, és amikor találkozott a tekintetünk elnevettük magunkat. Mindketten ugyanarra gondoltunk. Ő hogy nem pirul bele a gondolatba? Ahányszor eszembe jutott mindig elpirultam és hülyén vigyorogtam. Azt hiszem  még jobban belé zúgtam, már ha még lehet ennél is jobban.

- Miért kellett ennyiszer elpróbálni egy dalt? Tökéletesen megy már nektek. - mondtam a kocsiban ülve hazafelé tartva.

- Hogy még véletlenül se rontsuk el. - válaszolt Zayn.

- Utána lesz egy after party. Eljössz velem? - kérdezte Lou.

- Mikor lesz a díjátadó?

- Holnap után.

- Szerintem kihagyom. Daniellel biztos ünnepelni fogunk. - vigyorogtam rá Liam-re.

- Akkor jó. Úgysem maradunk sokáig. - mondta Louis mire Harry elkezdett köhögni.

- Vagyis én nem maradok sokáig. - javította ki nevetve magát.

- Jess ha visszaértünk az 1D házba beszéljünk. - szólalt meg Harry.

Rámosolyogtam és bólintottam.

10 perc múlva a háznál voltunk. Paul kidobott minket az autóból Niall-t szó szerint, mert aludt.

Nevetve mentünk be a hatalmas házba. Levettem a cipőm és a nappaliba mentem, ahogyan a többiek is.

- Ki jössz a konyhába? - kérdezte Hazza.

- Persze! - mosolyogtam és feltápászkodtam a kanapéról.

- Mi a baj Harry? - ültem fel az egyik bárszékre.

- Csak bocsánatot akartam kérni az eddigi viselkedéseimért. Nagyon csúnyán bántam veled pedig te segíteni akartál. - hajtotta le a fejét.

- Tudom, hogy nem volt szándékos csak dühös voltál.

- Akkor szent a béke? - mosolyodott el.

- Gyere ide! Te! - ugrottam le a bárszékről és megöleltem.

Visszamentünk a nappaliba ahol csak két fiú volt. Liam aki idegeskedve tördelte a kezét és Zayn, aki halál nyugodtan tévézett.

- Liam ha így folytatod, eltöröd a kezed. - szólt rá Zayn unottan.

- Nyugi már! Danielle nagyon örülni fog és igen-t fog mondani. - simítottam meg a vállát.

- És ha nem? - nézett rám kétségbeesetten.

- Ezt fejezd be, mert rám is rám hozod a pánikot. - nevettem el magam.

- De ti hogy vagytok ilyen halál nyugodtak? - förmedt ránk mire mi nagy szemekkel néztünk rá.

- Jó bocsi. - tette karba a kezét.

- Na, jó. Hol van Louis? - kérdeztem.

- Fent van! - válaszolt Zayn.

- Akkor felmentem. Liam te meg vegyél be valami nyugtatót, mert ha így folytatod szívrohamod lesz. - mondtam majd felsétáltam Louis szobájába.

- Hát te mit csinálsz? - dőltem le mellé az ágyra.

- Videót nézek. - meredt az ölében lévő laptopra.

Odabújtam hozzá mire ő a kezét át tette a vállam fölött és magához húzott.

Az egyik koncert videójukat nézte.

- Miért nézed ezt? - kérdeztem.

- Unatkoztam, amíg te Harry-vel beszéltél.

- Csak bocsánatot kért, amiért olyan undok volt velem.

- Jé! Megjött az esze?

- Úgy látszik. - mosolyodtam el.

- Lelki ismeretfurdalása volt nagyon mikor hazajöttem. Mondtam, hogy beszéljen veled, mert biztos meg fogod érteni.

- Nem haragudtam rá. Már szent a béke.

- Gondoltam. - mosolygott.

- Csak gondoltam beszólok, hogy elmentem. Szorítsatok. - jött be Liam öltönyben.

- Oh, milyen elegáns vagy!

- Igyekeztem. - vigyorgott.

- Sok sikert tesó! - mondta Louis.

- Kösz! Sziasztok!

- Szerintem én lemegyek és megiszok egy kávét. Danielle mikor hazajön, le fogja szívni az energiám.

- Oké De hozz nekem is. - nevetett.

Lesétáltam a földszintre ahol csak Zayn volt.

- Többiek? - kérdeztem csodálkozva.

- Niall kajálni van, Harry Ed-el lóg, Liam meg tudod, hol van.

- Nincs itt kaja, hogy Niall elment?

- De van csak ő most Nando's kaját akart enni.

Mosolyogva megcsóváltam a fejem majd a konyhába mentem és elkészítettem a kávékat majd óvatosan ügyelve arra, hogy ne borítsam ki felbotorkáltam az emeletre.

- Azért lejöhettél volna segíteni, felhozni ezeket.

- Bocsi! - vigyorgott rám.

A kezébe nyomtam a csészét én pedig lehuppantam mellé.

Mikor megittam felálltam az ágyról.

- Hova mész? - kérdezte Lou.

- Haza. Már 6 óra van és Liam-ék ötkor mentek el. Danielle nemsokára otthon lesz és biztos keresni fog.

- Akkor elviszlek. - állt fel ő is.

- Haza tudok gyalogolni.

- Mindjárt sötétedik. Nem vitatkozok.

- Jolvan. - nyújtottam ki a nyelvem majd elindultam lefelé.

- Szia Zayn! - köszöntem miután felvettem a cipőm.

- Szia Jess.

- Mindjárt jövök. - akasztotta le a kocsija kulcsát Lou.

- Oké!

Bepattantunk a telepjáróba majd haza indultunk.

- Majd talizunk szia. - hajoltam oda hozzá egy csókért.

- Este írok. - csókolt meg.

Kipattantam a kocsiból és a házig sétáltam majd kinyitottam az ajtót.

Intettem még egyet Lou-nak aki még mindig ott állt a kocsival majd becsuktam magam mögött az ajtót. Amikor továbbmentem a nappaliba majdnem felbuktam Dan bőröndjeiben, amik a nappali bejáratánál pihentek egymás hegyén, hátán.

Danielle biztos nemsokára hazaér és már annyira kíváncsi vagyok, hogy hogy ment nekik.

Éppen leültem volna tévézni, amikor nyílt az ajtó és Dan vigyorogva jött be rajta.

- Na hogy sikerült? - kérdeztem mosolyogva mire felemelte a kezét és megvillogtatta az amúgy tuti méregdrága gyűrűjét.

- Gratulálok! - öleltem meg szorosan.

- Tudtál róla mi?

- Persze hogy! - nevettem el magam.

- Gondoltam. - mosolygott.

- Milyen feleség lesz így belőled? Még a bőröndjeidet sem tudod rendesen elpakolni az útból! - nevettem.

- Hát amikor Liam megjelent előttem öltönyben és azt mondta, hogy elvisz randizni 10 percem, van, hogy átöltözzek akkor nem a bőröndökkel foglalkoztam drága barátném. - vigyorgott.

- És mikor ünnepeljük meg? - kérdeztem.

- Kapkodd magad irány bulizni! - nevette el magát.

- Ugye most csak viccelsz?

- Nem! Sipirc!

- Nahjó! - egyeztem bele majd felrohantam a lépcsőn. A szekrényemben elkezdtem turkálni majd egy buli szerkót kiválasztva a fürdőbe zárkóztam.

Lezuhanyoztam hajat mostam aztán megszárítottam a hajam és begöndörítettem. Sminkeltem és belebújtam a ruhámba és a magas sarkúmba, amit imádok. Magamra fújtam egy kis parfümöt és már készen is voltam.

- Danielle gyere már! Mindig rád kell várni? - kiabáltam be neki.

- Sietek! - kiabált vissza.

Lassan lesétáltam a lépcsőn hogy a cipőmbe ne törjem össze magam.

2 perc múlva Dan is csatlakozott majd elhagytuk a házat és egy taxiba ültünk.

- Hova megyünk? - kérdeztem izgatottan.

- Funky Buddha-ba! Isteni hely és ismerem a tulajokat is.

- Csak mi ketten megyünk?

- Nem! Jön még a táncpartnerem és egy jó barátom.

Amint odaértünk kipattantunk a taxiból.

A bejáratnál vártak a srácok. Danielle bemutatott Jackson-nak és Toby-nak. Nagyon szimpatikusak voltak nekem.

Bent viszont mindenki elvegyült a tömegben. A zene nagyon klassz volt én pedig a bárpulthoz vettem az irányt egy kis koktélért hogy oldja a gátlásokat.

Toby velem tartott és együtt iszogattunk.

- Megyünk táncolni? - kérdezte.

- Egy profi táncossal? Be akarsz égetni? - nevettem.

- Dehogyis! Gyere már! - noszogatott.

Beadtam a derekam mire megfogta a kezem és a táncparkettre húzott ahol iszonyú nagy tömeg volt. Mindenki lökdösött minket és nagyon meleg volt, de ennek ellenére jól éreztem magam. Jó egy kicsit lazítani.

Egész jót táncoltam Toby-val a végére már azt vettem észre, hogy becsatlakoztak még ketten egy fiú meg egy lány. Marha jó hangulat volt.

Mikor kicsit megelégeltem a zsúfoltságot Danielle felkutatására indultam. Meg is találtam a bárpultnál.

- Nem jössz táncolni? - kérdeztem vidáman.

- Dehogynem! Csak egy kis pihenőt tartottam. - válaszolt majd leugrott a bárszékről és visszamentünk a tömegbe.

Az este folyamán még pár koktél és egyéb ital lecsúszott majd mikor már mindketten fáradtak voltunk olyan hajnali 4 fele szóltunk a srácoknak és hívtunk magunknak egy taxit.

- Dan engem fel ne merj ébreszteni délután 4-ig. - mondtam hulla fáradtan és a piától kicsit kábultan.

- Én sem fogok addig felkelni. - nevette el magát.

- Akkor jó.

Nemsoká meg is érkeztünk a házhoz. Nagy nehezen beestünk az ajtón.

Én úgy döntöttem, hogy nem öltözöm át így csak lerúgtam a cipőim, amikben már nagyon fájt a lábam majd lemostam a sminkem és bedőltem az ágyba.

~~~~~~~~

- Hahó Jess! Rosszul vagy? - hallottam meg egy férfihangot.

Mikor kinyitottam a szemem az ágy szélén ülő Louis-t láttam meg.

- Most hogy kérded, mindjárt iderókázok. - mondtam ijedten majd felpattantam és a fürdőbe rohantam.

Minden kijött belőlem, aminek ki kellett jönnie.

Gyorsan fogat mostam majd visszamentem Lou-hoz aki ijedten méregetett.

- Mi az? Beteg vagy?

- Nem. Este bulizni voltunk Dan-el és azt hiszem kicsit sokat ittunk.

- Írtam este neked sms-t de nem válaszoltál.

- Nem vittem telefont.

- Mi az, hogy nem vittél? Mindig legyen nálad, hogy fel tudj hívni, ha baj van.

- Bocsi. - bújtam vissza az ágyba.

- És? Kibuliztad magad? Esetleg felszedtél valakit? Vagy arra már nem is emlékszel? - kérdezte cinikusan.

- Most neked mi bajod? Louis vegyük, úgy hogy ezt meg sem hallottam jó? - nyomtam egy puszit az arcára.

- Jolvan csak ugratlak. - mosolyodott el.

- Én is így gondoltam. - csuktam be a szemeim.

Felemelte a takarót majd ő is bebújt mellém.

Hozzábújtam és beszívtam bódító illatát majd adtam egy puszit a szájára.

- Szeretlek. - szólaltam meg.

- Én is. - mosolyodott el.

- Olyan régen nem mondtuk már.

- Ja...12 órája! Azta most mi lesz! - kezdett el hülyéskedni.

- Olyan gonosz vagy. - csaptam játékosan a mellkasára.

- Tudod, mikor leszek gonosz? Ha ezt a csinos kis ruhát a földre dobom.

- Szerintem nyertem a gonoszság versenyben, mert én ezt nem hagyom!

- Már megint ki kérte a bele egyezésed? - mászott rám.

- Azt akarod, hogy lerókázzalak?

- Ez olyan romantikus volt. - dőlt vissza mellém mire belőlem kitört a nevetés.

- Bocsi. - másztam most én rá és elkezdtem puszilgatni a szájától a nyakáig.

- Jó te tényleg gonosz vagy. - fogott meg a derekamnál és lerakott maga mellé.

- Miért? - néztem rá boci szemekkel.

- Mert kínzol. - kezdte el az oldalam csikizni.

- Ne! Louis! Ne kezd! - kezdtem el birkózni vele.

Magam alá fordítottam majd megpróbáltam ráülni és lefogni a kezeit, de nem ment. Könnyen fordított a helyzeten és ő tepert le. Közelített a fejével mikor kigurultam alóla és megpróbáltam elmenekülni az ajtó felé, de hátulról felkapott és leültetett az ágyra majd szépen lefogott és megcsókolt.

- Na, jó. Valljuk be erősebb vagy. - kuncogtam.

- Erre csak most jössz rá? - emelte fel a szemöldökét.

- Ahha! - nevettem el magam.

- Jessy hol találom a tojásokat? - jött be Hazza kötényben és talpig lisztesen.

Nagyokat pislogtam rá és úgy tűnt lesokkolódtam ezért Lou kétszer elhúzta előttem a karját mire feleszméltem.

- Harry te mi a jó fenét csinálsz? - kérdeztem nyugodtan.

- Palacsintát! - mondta majd villantott egy Colgate mosolyt.

- Mondd, hogy csak te vagy lisztes és nem az egész konyha. - nyűgtem.

- Háát..

- Louis a te felelősséged. Irány feltakarítani.

- Persze ha valaki rosszat csinál az az én felelősségem. - morogta majd elindult Hazzával lefelé.

- Szeretlek! - kiáltottam utána majd a szekrényembe kezdtem el kotorászni és kiválasztottam a mai ruhámat. A fürdőben összeszedtem az amúgy szétcsúszott fejemet majd felkészülve a legrosszabbra lesétáltam a konyhába.

A látvány felbecsülhetetlen volta kedvem pedig a nullát verdeste.

- Látom az igyekezetet...de ha most így néz ki a konyha mi lehetett, akkor mikor még nem jött le Louis segíteni? - kérdeztem tőlük.

- Hogy mi? - emelte fel a fejét nagy lendülettel Harry, amivel nem is lett volna gond, ha éppen nem lett volna útban a szekrényajtó. Nagy koppanással csapódott a feje a szekrénynek majd hangos jajgatások között helyet foglalt.

Behunytam a szemem majd inkább én is leültem és megpróbáltam feldolgozni a látványt.

- Jó szerintem felmegyek, megnézem Dan-t. - mondtam nevetve majd visszamentem az emeletre.

Amint benyitottam Dan szobájába Liam-et és Danielle-t láttam meg az ágyon, akik éppen beszélgettek.

- Ne akarjátok megtudni, hogy lent mi, van. - ültem le melléjük.

- Harry?

- Ja. A konyha hadilábon van.

- Micsoda? Hogy az én konyhám? Én megölöm! - állt volna fel Dan de megszédült és visszaült.

- Sok volt a pia mi? - nevettem fel.

- Kicsit. - kuncogott ő is.

- Liam, gyere le! Mennünk kell próbára! - kiabált fel Louis.

- Megyek! - kiabált vissza majd egy csókot adott Dan-nek és lement én pedig követtem.

- Majd jövök. - karolta át Lou a derekam és egy csókot nyomott a számra.

- Oké. - mosolyodtam el és útjára engedtem.

~~~~~~~

Teltek az órák és a srácok sehol nem voltak Dan-el pedig kezdtünk unatkozni, amikor jött egy sms-em.

"Bocsi, de elhúzódik a próba valószínűleg éjszakába nyúló lesz, úgyhogy ma már nem tudunk találkozni. Jó éjt! Szeretlek! "  Louis xx

- Louis írt.. - mondtam Dan-nek de már az ő kezében is a telefonja volt így gondolom Liam tájékoztatta.

- Akkor menjünk fürdeni úgyis 8 óra, van. - mondta.

Gyorsan lezuhanyoztam majd az ágyamba ugrottam. Annyit voltam most együtt Louis-val hogy már most hiányzik a közelsége. Kézbe vettem a telefonom és írtam neki egy sms-t.

"Neked is jó éjt! Már most annyira hiányzol!:c Jó munkát, szeretlek!"  Jessy xx

Sóhajtottam egyet majd a telefonom leraktam az éjjeli szekrényre a fejemre húztam a takarót és megpróbáltam elaludni, ami nagy erőlködések árán kb. fél óra múlva sikerült is.