35.fejezet~

Otthoni idő szerint késő délután 6 óra van, és mi repülőn ülünk. 1 óra és megérkezünk az úti célunkhoz, amit még mindig nem tudok.

Louis a kanapé szerűségen alszik, én pedig a fotelben ülök és éppen egy nagyon finom szendvicset rágcsálok. Már elpusztítottam minimum 4-et, ami nálam nagy szám. 14 órán keresztül bezárva lenni egy repülőbe nagyon ijesztő érzés, főleg amikor örvényekbe és különböző viharokba keveredünk. Louis már 4 teljes órája alszik, amit nem tudom, hogy csinál.

Volt még egy utolsó harapás a szendvicsemből azt gyorsan megettem majd lesöpörtem a morzsákat magamról és Louis-hoz sétáltam.

- Ébresztő! - ordítottam bele a fülébe ennek következtében pedig ő a földön landolt.

- Ez vicces volt! - nevettem.

- Nem lehetne finomabban költeni? Mondjuk.. szívem légy szíves kelj már fel...

- Ha így költöttelek volna elértem volna a célom? - tettem csípőre a kezem.

- Nem. De én jobban élveztem volna! - vigyorodott el majd felállt a földről.

- Louis nem látok semmit az ablakból, mert el van alattunk borulva.

Hova hoztál?

- Hol járunk?

- Egy óra és landolunk.

- Hmm, elmondjam? - tűnődött el.

- Ha most azonnal nem mondod el én 100% hogy külön alszom az első három éjszaka!

- Nem bírnád te azt! - ölelte át a derekam.

- De te sem! Szóval halljam!

- Ajj nem akarom ilyen egyszerűen! - ült le a fotelbe. - Találgass! - vigyorodott el.

Leültem a vele szemben lévő fotelbe és törökülésbe helyezkedtem el.

- Hmm...van tenger?

- Van!

- Pálmafák?

- Azok is!

- De már nem Európa...

- Nem.

- Valamilyen sziget? Félsziget?

- Sziget!

- Karib szigetek?

- Talált! De az nagy szóval találd ki hogy hova!

- Oh persze! Földrajzi pontokat és szögeket ne adjak meg?

- Na, jó! Megmondom!

- Mondjad már! - nevetem.

- Dobpergés?

- Louis! - förmedtem rá.

- Ünneprontó!

- Louis! - nevettem.

- Na, jó a Bahamák-ra megyünk Nassau-ba ahol van egy nyaralóm. Megfelel?

- Úristen! - ugrottam a nyakába.

- Tetszeni fog?

- Biztos vagyok benne! De...az a saját házad? Nassau-ban? - képedtem el.

- Igen! Jó hely, úgyhogy vettem egyet!

- Úúú de jó! - visítottam majd megcsókoltam.

- De ugye azt tudod, hogy felőlem maradhattunk volna London-ban is a faházban, mert nekem az számít, hogy velem légy. - mosolyogtam.

- Hogy én mennyire szeretlek! - vigyorodott el majd megcsókolt.

- Én is téged, de ne tapizz. - vettem le a kezét a hátsómról mire elnevette magát.

Nem sokára leszállt a gépünk. Ezek után hívtunk egy taxit, ami a nyaralóhoz vitt.

Amint megláttam hova jöttünk az állam a földet verdeste. Ez nem nyaraló ez egy luxusvilla.

- Azta de gyönyörű! - ámultam.

Amint kitárultak a hatalmas kapuk rögtön egy óriási medencét láttam, meg ami gyönyörűen ki volt világítva. A medence partjánál kisebb kiülők, székek, asztalok voltak és persze pálmafák. A medencét körbeölelte a ház, amin több ajtó is volt. Megkerültük a medencét, ami kicsit lassacskán ment a bőröndjeinkkel majd Louis kinyitotta az ajtót és maga elé engedett.

Belülről is csodaszép volt. Minden modern kütyüt meg lehetett találni a nappaliban. A fehér és az arany színek domináltak, amik együtt pompásan festettek. A földszinten a konyha és a nappali volt

meg 4 fürdő fent pedig voltak a hálószobák, amikből 6 van összesen és mindhez tartozik egy fürdő és egy gardrób. Fölfelé egy hosszú és csigalépcső vezetett. Amint megláttam a mi hálószobánkat felvisítottam és rávetődtem az ágyra, ami persze hatalmas volt.

- Ennek egy kicsit eltér a stílusa a háztól, mert a srácoknak is van itt szoba és mindenki a saját ízlése szerint rendezhette be.

- Nagyon tetszik! - néztem körbe.

Óriási ablakok nyíltak az erkélyre, ami az óceánra nézett. Meseszép volt.

- Loouiiis! - néztem rá boci szemekkel.

- Igen? - mosolyodott el.

- Mehetek medencézni? - nevettem.

- Persze! Megyek én is!

- Bemegyek a fürdőbe átöltözni! - mondtam és kikerestem a bőröndömből az egyik bikinim.

Amint beléptem a fürdőbe ismét sokkot kaptam. Azt hiszem, legalább 2 órán át fogok fürdeni.

Nyílt egy ajtó a fürdőből így kinyitottam és egy szaunát láttam meg.

- Azta! - ámultam el.

- Megtaláltad a szaunát? - kiabált be Lou.

- Ahha! - nevettem.

Gyorsan átöltöztem majd kimentem a szobába.

Louis az ágyon ült és a telefonját nyomkodta.

- Mehetünk? - kérdeztem mire rám emelte a tekintetét.

- Azta rohadt! - nézett rajtam végig mire elmosolyodtam.

- Gyönyörű vagy. - sétált ide majd átkarolt és magához húzott.

- Mehetünk. - vigyorodott el és felkapott az ölébe.

Leszáguldoztunk a lépcsőn majd onnan ki a medencéhez és már csak azt vettem észre, hogy a levegőben vagyok és abban a pillanatban bele is csapódtam a vízbe.

Azt vártam, hogy hideg lesz, de nem volt az. Kellemes hőmérséklete volt.

- Fűtött. - vigyorodott el a partról és ő is beugrott.

Amint feljött megvártam, míg levegőt vesz és ismét lenyomtam.

- Nesze neked! Így kell bánni egy hölggyel? - nevettem.

Sajnos nem tudtam sokáig lent tartani, mert erősebb nálam, mint ezt már tapasztaltam.

- Ja hogy te most azt hitted, hogy erős vagy! - nevetett és felemelt.

- Louis mit akarsz csinálni? - kérdeztem és befogtam az orrom a biztonság kedvéért. Kiderült, hogy jól tettem mivel eldobott.

Mikor feljöttem a víz alól odaúsztam és átkaroltam.

- Köszönöm, hogy elhoztál ide. - mondtam a szájától pár centire.

- Megérdemled! Csak csókolj meg! - vigyorgott mire én megforgattam a szemem és szenvedélyesen megcsókoltam, ami kicsit elhúzódott.

A romantikus fürdőzés után, ami eltartott éjjel 11-ig bementünk a házba pontosabban a konyhába és készítettünk magunknak ételt.

A hűtő nem volt teletömve, de voltak hozzávalók a legegyszerűbb kajához a spagettihez, úgyhogy csináltunk egy nagy adagot.

Megvacsoráztunk aztán elmentünk egyet jakuzzizni, mert, hogy itt az is van és hajnali 1 órára felkerültünk Louis szobájába.

- Hát én még kipróbálom a kádat pedig nagyon fáradt vagyok! - nevettem.

- Mehetek én is? - csillant fel a szeme.

- Jó fiú voltál? - mosolyodtam el.

- Az voltam és az is leszek! - vigyorgott mire elnevettem magam és bementem a fürdőbe ő pedig követett.

Mindketten levetkőztünk és beültünk a habok közé.

- Dőlj, hátra van masszírozós funkció benne!

- Komolyan? - kérdeztem és hátra dűltem. Megnyomott oldalt egy gombot, aminek következtében tényleg elindult a masszírozás. Nagyon jól esett. Ki sem akartam szállni.

Mivel eddig szemben ültünk egymással megfordultam és odacsúsztam a fejem pedig a mellkasára tettem.

- Annyira jó itt lenni. - motyogtam.

- Holnap megyünk, megnézzük a várost!

- Indulhatunk akkor mikor magamtól felébredtem?

- Persze! Szerinted én hamarabb kelek fel?

- Nem! - kuncogtam.

Elvoltunk még egy kicsit a kádban majd miután kiáztattuk a testünket teljesen, pizsibe bújtunk és befeküdtünk a jó puha ágyba.

- Jó éjt. - mondtam és jó szorosan Lou-hoz bújtam.

- Neked is kicsim. - felelte majd adott egy puszit a homlokomra, ami után perceken belül álomba is merültem.

Reggel vízcsobogásra keltem. Kinyitottam a szemem és majdnem megvakultam hisz az óriási ablakon csak úgy áramlott be a napfény. Mivel ki volt nyitva az ablak és közel volt az óceán annak a hangját hallottam. Valami isteni ilyen hangokra ébredni. Oldalra néztem és Louis-ból nem láttam semmit, mert a párna és paplan tömkelegbe eltűnt.

Lehúztam a fejéről a takarót és bekukucskáltam hátha ébren van, de a szeme csukva volt.

Óvatosan kikeltem az ágyból majd a bőröndömhöz lépkedtem és kivettem a mai cuccom.

Gyorsan felöltöztem a szobában, hiszen Louis úgy is alszik. Lementem a konyhába és reggelit kezdtem el csinálni neki. Nehezen találtam meg a dolgokat, de még nagyjából emlékeztem a vacsorakészítésből tanulva, hogy mi hol van.

Kinyitottam az egyik szekrényt, amit eddig még nem láttam és gyümölcsöket pillantottam meg.

Mikor megláttam a kedvenc gyümölcsöm elvigyorodtam és kiraktam a konyhapultra. 

A palacsintákat megcsináltam majd kis kézügyességgel szívecskékre formáztam őket.

Az epret összevagdostam majd elhelyeztem a palacsinták mellett. Megcsináltam Louis kedvenc teáját én pedig kávét ittam. Egy tálcára helyeztem a reggelit és felmentem az emeletre.

Letettem a tálcát az éjjeli szekrényre és visszabújtam mellé.

- Édesem ébresztő. - emeltem fel a takarót.

Morgott egyet majd visszahúzta.

- Nem szeretnél felkelni?

- Nem.

- Van palacsinta és eper meg persze a kedvenc teád!

Lehúzta magáról a takarót és tengerkék szemeivel rám nézett.

- Reggeli csók is van? - mosolyodott el.

- Van. - kuncogtam majd odahajoltam és megcsókoltam.

Kis nyújtózkodás után felült majd magunk közé raktam a tálcát és enni kezdtünk.

- És hova megyünk ma? - kérdeztem a könyökömre támaszkodva.

- Lemegyünk a tengerhez és megtanítalak szörfözni utána, elmegyünk ebédelni aztán, bérelünk egy Jet-Ski-t és kimegyünk, a kedvenc kis szigetemre este pedig elmegyünk vacsizni.

- Júúj de jó! - tapsikoltam.

Megreggeliztünk majd mikor ő is kész lett és felöltözött leindultunk a tengerpartra, ami 5 perc sétára volt. Gyönyörű türkizkék kristálytiszta strand rész várt minket, ahol senki sem volt.

- Louis miért nincsenek itt emberek?

- Kibéreltem, hogy ne zavarjanak!

- Úristen, de aranyos! - ugrottam a nyakába.

Leraktam a törölközőm majd hasra feküdtem és napozni kezdtem.

- Most komolyan nem jössz be a vízbe?

- Egy kicsit később! Le akarok barnulni! - nyűgösködtem.

- Na, jó akkor én bemegyek! - sóhajtott majd befutott a vízbe.

Lehajtottam a fejem majd egy fél órát napoztam hason majd megfordultam és fél órát háton is. Mikor már nagyon elegem volt a napból felálltam és a tengerhez lépdeltem.

Nem volt annyira hideg inkább kellemes volt a hőmérséklete. Lassan belesétáltam derékig majd Louis-t kezdtem el keresni.

Meg is találtam éppen gördeszkával egy kisebb hullámon lovagolt.

Istenem, de jól néz ki. És ügyes is.

Beljebb merészkedtem majd kicsit úszkálni kezdtem. Távolról megláttam, hogy jön egy nagyobb hullám így nagy levegőt vettem és alá bújtam.

Kicsit beljebb sodródtam így kezdtem kiúszni.

- Jessy gyere beljebb ott már nagyon mély! - kiabált a partról Louis.

- Megyek! - mondtam majd gyorsabban kezdtem el úszni.

Pár perc múlva sikerült kievickélnem.

- Na, jössz szörfözni? - vigyorodott el.

- Hát nem is tudom.. - gondolkoztam el.

- Naaa! Megtanítalak! - húzgálta a szemöldökét.

A kezembe vettem a szörfdeszkát és a víz felé indultam.

- Hogy kell erre az izére ráállni? - nevettem el magam.

Felkapott majd rátett a deszkára. A nyakába kapaszkodtam és közben sikítottam, mert nagyon furcsa volt, hogy a deszka izeg mozog.

- Ne sikíts, hanem egyensúlyozz! - nevette el magát.

- Könnyen mondod! - durciztam.

Megpróbáltam egyensúlyozni, ami ment is csak, hogy elindult a deszka én pedig lepottyantam róla.

- Áú ez fájt! - nevettem.

- Nem ütötted meg magad? - nézett aggódóan.

- Egy kicsit, de megpróbálom még egyszer! Tök muris! - nevettem majd visszahoztam a deszkát, amit elsodort a víz.

Ráfeküdtem, ahogy a filmekben láttam majd elkezdtem beljebb evezni.

- Jessy nem menj beljebb! Ha leesel róla és jön, egy hullám mag alá temet!

- Nyugi! - kiabáltam vissza neki.

Megláttam a távolban egy nagyobb hullámot így nyeltem egy nagyot és felguggoltam a deszkára majd lassan felálltam rá.

Egy darabig jól ment csakhogy jött még egy én pedig leestem.

Beljebb kezdtem sodródni és megijedtem.

Tudok úszni, de az ár sodort egyre jobban beljebb.

Kisebb kapálózások után azt vettem észre, hogy egy kar fonódik a derekam köré és egy határozott mozdulattal kezd el húzni kifelé.

Louis kivitt a partra én pedig leültem a homokba és köhögni kezdtem a tüdőmben lévő víz mennyiségtől.

- Én mondtam, hogy ne menj, beljebb mert el fogsz sodródni, de te nem, hallgatsz rám! Hát minek is hallgatnál! - mondta mérgesen.

- Bocsánat! Csak meg akartam mutatni.

- Ügyes voltál csak majdnem megfulladtál és megijesztettél. - ölelt magához.

Szorosan magamhoz szorítottam majd eltoltam magamtól és rávigyorogtam.

- Megyünk enni? - nevettem.

- Na, látom semmi komolyabb bajod nem esett! - röhögte el magát és felállt.

Elmentünk az egyik kedvenc éttermébe ahol megkóstoltam a tengeri állatokat és sok minden fura ételt majd mentünk is tovább Jet -Ski-t bérelni.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Éjszaka van, és mi autóban ülünk. Eljöttünk vacsizni majd elmentünk megnézni pár dolgot a városba viszont visszafelé nem azon az útvonalon mentünk és szerintem eltévedtünk. Persze Louis szerint jó úton haladunk, amit erősen kétlek a sok elhagyatott erdős rész látványa miatt.

- Louis eltévedtünk! Tervezz új utat a GPS-en! - szóltam rá már harmadszor.

- Nem tévedtünk el! Tudom, hogy hol vagyunk! - förmedt rám.

- Nem úgy néz, ki mintha tudnád!

- Ajj ne idegesíts, már inkább maradj csendben!

- Fáradt vagyok és fáj a hátam is! Már 2 órája úton vagyunk!

- Jessy nem maradnál csöndben? Idegesítesz!

- Oh, igen? Hát oké! - mondtam sértődötten majd kikapcsoltam az övem és a hátsó ülésre feküdtem.

- Na, végre! - fújta ki a levegőt.

- Idióta. - dörmögtem.

Még egy fél órát bírtam a kocsikázásból majd tényleg elszakadt a cérna nálam és előre nyúltam a GPS-ért.

- Most mit csinálsz? - kezdett el kiabálni.

- Beütöm ebbe a valamibe az utcát és a házszámot!

- Azt se tudod hol lakunk! Inkább tedd le!

- Nem!

- El fogod rontani!

- Jó! - dobtam az anyós ülésre és visszafeküdtem.

Becsuktam a szemem és vártam, hogy elaludjak, hátha mire felkelek a nyaralóban leszünk.

 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Felébredtem, ahogy a kocsi lassítani kezdett majd megállt. Felültem majd körülnéztem. Megláttam a medencét, amiből rájöttem, hogy a háznál vagyunk.

Kiszálltam a kocsiból és Louis után bementem a villába.

Hajnali 3 óra volt, úgyhogy már nem volt kedvem fürdeni. Átöltöztem pizsire és bedőltem az ágyba.

Pár pillanat múlva Louis is csatlakozott.

- Ne haragudj rám, amiért kiabáltam veled. - fordult felém.

- De haragszom Louis! Most pihenünk nincs semmilyen stressz rajtad és te mégis magadból kikelve ordibálsz, mert egy kicsit idegesítelek.

- Jó tudom...idióta vagyok..még valami?

- Nincs számodra mondanivalóm. - fordultam el tőle.

Sóhajtott egyet majd lekapcsolta a lámpát.

- Pedig már azt hittem, hogy ma mást is csinálunk az alváson kívül. - ölelt át hátulról.

- Miért csinálnánk?

- Mert az enyém vagy. - simította végig az oldalam.

- Ez erős túlzás Tomlinson!

- Miért is?

- Nem tárgy vagyok, így nem lehetek a birtokodban! - fordultam felé.

- Van még valaki más, aki úgy hozzád érhet, mint én? - suttogta és közben simogatott, ami nagyon jól esett.

- Nincs haraptam az ajkamba.

- Akkor az enyém vagy!

- Csak nem ma este! - kuncogtam és elfordultam tőle, de még mindig nem engedett el.

- Louis hagyj már! - nevettem el magam. - Ha kanos vagy aludj máshol! Fáradt vagyok!

- Jó befejeztem! - nevetett majd átölelt.

- Nem szeretem, ha csak azon jár az eszed!

- Ilyen jó csaj mellett min járjon az eszem? - nevetett fel.

- Azon hogy hogyan légy gyengéd vele és ne azon, hogy hogy fektesd meg!

- Gyengéd vagyok! - jelentette ki majd magához húzott és megpuszilta a fejem.

- Alakul.. - kuncogtam.

- Szeretlek. - suttogta a fülembe.

- Én is te kis hülye. - suttogtam vissza majd a kezét az enyémbe kulcsoltam és úgy aludtunk el.