66.fejezet~

Sziasztok! Máris itt van a következő rész! Lenne egy olyan ajánlatom mivel elég kevés a komment, hogy ha erre a részre összegyűlik a négy komment (szerintem nem sokat kérek) akkor holnapra hozom is a következő részt! Ha viszont nem...akkor csak később tudom hozni...:/ Rajtatok áll! Puszi! xx

 Jessy szemszöge:

 

Reggel Zoe óbégatására keltem.

- Jess kelj már fel! Nincs itthon kaja! - rontott be egy csésze kávéval a kezében.

- Hagyj aludni!

- Kérsz? - dugta az orrom alá a gőzölgő italt. Amint megéreztem a szagát hányingerem lett és szaladtam a WC-re hányni. Miután kész lettem kiöblítettem a szám majd tettem fel egy halvány sminket és kifésültem a hajam. Kiválasztottam valami laza melegítőt és az unokatesóm unszolására elindultunk vásárolni.

- Te figyi! Reggel vicces voltál! - mondta a kocsiban nevetve.

- Nekem annyira nem volt vicces! - morogtam.

- Na, most miért vagy ilyen??

- Rossz kedvem van, mivel a vőlegényem leszar.

- Oh, tényleg...elmehetek megverni?

- Nyugodtan! - nevettem fel.

Kicsit rosszul éreztem magam, úgyhogy ittam egy korty vizet, amit hoztam magammal csak, hogy ez nagy hiba volt ugyanis még jobban felforgatta a gyomrom.

- Zoe állj meg! - parancsoltam rá.

- Nem szállhatsz ki hányni! Itt vannak a paparazzik!

- Oh, tényleg! Gyorsan adj valamit!

- Tessék, itt van mekis zacsi! - vette el a hátsó ülésről.

- Köszönöm. - mondtam majd a szám elé tartottam és már ki is jött a gyomrom tartalma. 10 perc múlva leparkoltunk a bevásárló központ előtt és kiszálltunk. A bevásárlókosarakhoz sétáltunk majd elvettünk egyet és Zoe beleült én meg tolhattam. Valami fenomenális volt... Bepakoltunk egy csomó kaját többek közt csokit és ananászt mivel azt nagyon megkívántam. Fizettünk majd bepakoltunk a kocsi csomagtartójába és elautóztunk az egyik étterembe kajálni.

Miután végeztünk az ebéddel hazamentünk és a vásárolt cuccokat a helyükre tettük.

- Te figyu...hogy kell ezt a valamit megcsinálni? - kérdeztem Zoe-t és kitettem az asztalra az ananászt.

- Nézd meg neten!

- Oké! - mondtam majd telefonon rákerestem és próbáltam a szakács után csinálni több-kevesebb sikerrel.

A végén annál maradtam, hogy kettévágom, és ki kanalazom az a legbiztosabb. Így is nagyom finom volt.

Délután 2 óra felé csörögni kezdett a telefonom és Louis nevét írta ki. Elhúztam az ujjam a képernyőn és a fülemhez emeltem.

- Szia! - szólt bele.

- Szia. - köszöntem vissza és a hajamat kezdtem el piszkálni.

- 10 perc múlva ott vagyok érted! Elviszlek kajálni!

- Oké...úgyis éhes vagyok! - mondtam.

- Király! Akkor mindjárt ott vagyok!

- Oké! - mondtam majd letettem.

- Mi az, hogy éhes vagy? Most kajáltunk! Mellesleg bevágtál egy ananászt is! - háborodott fel Zoe.

- Jól van, na! - nevettem el magam.

- Louis volt? Mit mondott?

- Igen! Azt hogy elvisz 10 perc múlva kajálni, úgyhogy megyek öltözni! - pattantam fel a kanapéról és kettesével szedve a lépcsőfokokat felrohantam a szobámba. Gyorsan átvettem a pólót és a nadrágot majd vissza lementem. Dudaszót hallottam ezért gyorsan elköszöntem Zoe-tól és kimentem a ház elé ahol már Louis várt a kocsiban. Beültem majd felé fordultam.

- Haragszol még? Mert akkor én is durcizni fogok, csak előre mondom!

- Nem haragszom! Eddig sem haragudtam csak kellett egy kis idő, míg megemésztem a dolgokat magamban és mellesleg közlöm a menedzseremmel!

- Úristen! És mit szólt?

- Gratulált...nem mondott semmi rosszat csak azt, hogy reméli, rád üt majd... Meg azt is, hogy egyelőre a médiának semmit ne mondjunk! - mosolyodott el.

- Én azt szeretném, hogy rád üssön! - vigyorogtam.

- Abból semmi jó nem sül ki! - nevetett.

- Akkor most már minden rendben? - kérdeztem.

- Nagyjából igen! Még egy kicsit fura, de előbb utóbb úgyis elhiszem, ha nőni fog a hasad..

- Hát igen... Anyának és anyukádéknak is el kell előbb utóbb mondanunk!

- Az elég gáz lesz! Mondjuk, azzal mentegetőzhetünk, hogy anya is olyan idősen szült engem, mint most te vagy..

- Komoly? - csillantak fel a szemeim.

- Aha! - mondta majd közben lefordult az egyik parkolóba és leparkolt. Kiszálltunk a kocsiból és bementünk az étterem egyik eldugott részére. Rendeltünk kaját közben pedig beszélgettünk.

- Hanyadik hétben jársz? - kérdezte.

- A hetedikben...nemsokára a nyolcadikban.

- Úristen! Már ilyen nagy?

- Aha! Amikor megkérdeztem azt hittem, hogy valami 3 hetet mond, vagy nem tudom...mondjuk akkor még nem is láthatta volna, mert még most is olyan kis picike...

- Láttad? - csillant fel a szeme.

- Igen! Megmutatta!

- Következő ultrahang mikor lesz?

- A 12. hét körül! Rajta van, a papíron majd megnézem!

- Oda elmehetek veled?

- Ha szeretnél persze! - mosolyodtam el.

- Persze hogy szeretnék!

- Srácok tudják már?

- Még nem..nem mondtam el nekik hogy miért voltam kicsit kiakadva..

- Elmondjuk nekik kaja után?

- Mondjuk! - mosolyodott el.

Elfogyasztottuk az ételt majd fizettünk és távoztunk. Az 1D ház felé vettük az irányt és nem sokára oda is értünk. A srácok a nappaliban x-boxoztak. Ott volt már Zoe is, aki miután meglátott minket csak annyit tátogott nekem, hogy ő megmondta...

- Srácok kicsit abbahagynátok és ránk figyelnétek? - álltunk eléjük.

Engedelmesen lerakták a konzolokat és ránk emelték a tekintetüket.

- Jó én nem fogom húzni! Szóval...nagybácsik lesztek! - vigyorodtam el.

- Mi van? - kérdezte bambán Zayn.

- Terhes te hülye! - vágta nyakon Niall mire elröhögtük magunkat. Idejöttek mindannyian megölelni és tapogatni a hasam bár ezt nem értettem annyira mivel körülbelül a baba akkora, mint egy kis dió, de azért nekem tetszett. Ezután mi felmentünk Lou-val a szobájába. Ő lefeküdt én pedig mellé feküdtem és hozzábújtam.

- Ugye tudod, hogy egy percig sem fordult meg a fejemben hogy elhagylak? - kérdezte.

- Reménykedtem benne...

- Hogy tudnálak? Abba belepusztulnék..

- Én is... - mondtam mire kaptam egy homlok puszit.

- Na, akkor had nézzem! - mondta majd felhúzta a pólóm és megsimogatta a hasam, ami nagyon jól esett.

- Még nagyon nem lehet látni...azért megjegyzem, hogy ilyen lapos hasam van, mert 9 hónapig csak azt fogom látni mintha lenyeltem, volna egy focilabdát... - mondtam mire elnevette magát.

- És most vár ránk kilenc kemény hónap...

- És 18 még keményebb év... - nevettem el magam.

- Srácok! Azt találtuk ki, hogy ki kéne menni a kis házba! - nyitott be Liam.

- Jó ötlet!

- Akkor összesen hatan megyünk!

- Ki jön? - kérdeztem.

- Én és Sophia, Harry és Zoe és akkor ti ketten!

- Szuper! - ujjongtam.

- De csak egy ház lesz! - nevetett fel.

- Nemáár! - háborodott fel Louis.

- Hozzatok hálózsákot! - kacsintott és kiment. Louis elővette a táskáját és elkezdett bele pakolni.

- Vettem két személyes hálózsákot! Az jó lesz? - kérdezte mosolyogva.

- Persze hogy jó! - vigyorodtam el.

Miután Louis készen lett hazamentünk és én is bepakoltam pár cuccot magamnak majd visszamentünk az 1D házba.

- Szia Soph! - köszöntöttem Liam barátnőjét egy öleléssel.

- Szia! Hallottam a jó hírt! Gratulálok! - mosolygott kedvesen.

- Köszönjük!

- Indulhatunk? - kérdezte Liam mikor Hazz-ék is ideértek.

- Igen! - mondta mindenki. A 40 perces útra két kocsival mentünk ugyanis a srácok nem bírták ki, hogy ne hozzák el a fél házat, úgyhogy egy autóban nem fértünk el. És még azt mondják, hogy mi nők pakolunk túl sok cuccot...

A felosztás úgy nézett ki, hogy velünk jött Zoe és Harry, Liam és Soph pedig külön kocsival mentek előttünk.

- Louis megdobsz egy Red Bull-al? - kérdezte Harry.

- Kicsim vegyél már ki egyet a kesztyűtartóból! Most töltöttem fel! - szólt Louis mire engedelmeskedtem és odaadtam Hazz-nak.

- Azért egy kortyot adhatsz nekem is! - szóltam hátra mire idenyújtotta. Beleittam majd visszaadtam.

- Azért most már jobban kéne vigyáznod magadra...nem kéne innod energiaitalt és cigit sem kéne szívnod! - mondta Lou.

- Cigit és energiaitalt biztos nem is fogok, de kávét reggelente egy kicsit iszok!

- Az még annyira nem vészes...

- Én is úgy gondolom! - néztem rá karba tett kézzel mire elnevette magát.

- Louis szerintem jobban teszed, ha most már nem kötekedsz vele, mert a hormonok tombolnak és még a végén megüt! - kuncogott Zoe.

- Lehet nem ártana vissza vennem a kötekedésből! - nevette el magát.

Jó hangulatban telt az út további része is és épségben érkeztünk meg a faházakhoz. Leparkoltunk majd kipakoltuk a dolgokat és úgy döntöttünk, hogy így délután elmegyünk egy kisebb erdei sétára. A fiúk hárman mentek elől mi lányok pedig hátul.

- Sophia mesélj, valamit olyan keveset látunk... - mondtam.

- Igazából éjjel nappal dolgozom, mert most lesz egy divatbemutató ahol pár modell az én ruhámat fogja viselni és sok vele a munka...

- Úristen! Komoly? De király! - szólalt meg Zoe is.

- Érdekel téged is ez a téma?

- Igazából én nem rég Los Angeles-ben dolgoztam apámnál stylistként szóval eléggé benne vagyok ebben.

- Oh, az szuper! Bár én inkább tervezek és nem öltöztetek, mert az a sok nyafogós modell az agyamra megy néha...

- Hát azt elhiszem! - nevettük el magunkat.

- Jessy megverhetem a vőlegényed? - kiabált hátra Harry.

- Csak óvatosan! Azért még kell nekem! - kuncogtam.

- Finom leszek! - mondta és elkezdtek birkózni.

- Harry ugye a pólód te fogod kisikálni a saját kezeddel? - szólt rá Zoe miután meglátta, hogy a fűben fetrengenek.

- Hát persze szívem! - szólt vissza Hazz. Nem foglalkoztunk különösebben velük inkább visszaindultunk a faházba ugyanis kezdett sötétedni. Mi lányok visszaértünk sötétedés előtt és elkezdtük csinálni a vacsit azokból a cuccokból, amiket hoztunk.

- Hogy fogjuk eldönteni, hogy ki, alszik az ágyon? - kérdezte Sophia a spagetti kavargatása közben.

- Kő papír ollóval... - vontam meg a vállam.

- Csajok valaki menjen, gyorsan még mielőtt a srácok be nem rontanak! - lépett ki a fürdőből Zoe pizsiben.

- Stipi stop! - mondtam majd bementem.

Gyorsan lezuhanyoztam én is majd megtörölköztem és felvettem a pizsamám, ami egy pólóból és egy rövidnaciból állt.

- Soph menj gyorsan te is! - léptem a kajához, de már úgy láttam készen van.

Amíg Sophia zuhanyozott mi megterítettünk és tálaltuk a spagettiket. Nem sokára a srácok is beestek az ajtón és leültek kajálni, ahogyan mi is.

- Mit csináltatok ti kint eddig? - kérdeztem a fiúktól.

- Louis megkergetett egy mókust! - kezdett el röhögni Harry.

- Most komolyan? - néztem hitetlenül Lou-ra aki csak küldött egy puszit. Miután befejeztük az evést elpakoltunk és ideje volt eldönteni, hogy ki alszik az ágyon.

- De amúgy Jess neked lehet a földön aludnod? - kérdezte Harry.

- Persze! Na, kezdjük! - nyújtottam ki ökölbe a kezem és elkezdtük a mondókát mondani.

Zoe nyert és kihisztizte, hogy Harry had aludhasson vele ezért mi Lou-val szépen elővettük a kétszemélyes hálózsákunkat és megágyaztunk magunknak. Még megnéztünk egy horror filmet majd leoltottuk a lámpákat és aludni tértünk. Hátat fordítottam Louis-nak ő pedig átölelt és a hasamra csúsztatta a kezét és simogatni kezdte.

- Szeretlek. - suttogtam neki.

- Én is szívem. - puszilta meg a fejem.

Ezután már nem beszéltünk és pár perc múlva

mindenki elaludt.