79.fejezet~

 Jessy szemszöge:

A baba mocorgására ébredtem. Kellemes érzéssel töltött el, ahogyan apró mozdulatokat tett.

A hasamra csúsztattam a kezem és simogatni kezdtem.

A másik oldalamra fordultam és megláttam azt a férfit, aki már lassan két éve elrabolta a szívem, és akinek a

gyermeke most az én pocakomban fejlődik.

Kócos haja és borostája iszonyúan szexivé tette, hogy már a kidolgozott testéről ne is beszéljek.

Szemhéja néha megremegett száján pedig egy apró mosoly húzódott.

Közelebb kúsztam hozzá majd végig simítottam borostás arcán és nyomtam egy puszit az orrára.

Lassan kinyitotta a szemét és elmosolyodott.

- Jó reggelt szívem! - vigyorogtam.

Egy laza mozdulattal átdobta rajtam a karját és magához húzott.

- Jó reggelt kicsim! - dörmögte és nyakamba fúrta az arcát.

Felkuncogtam és a kezem a tarkójára csúsztattam.

- Szeretlek. - motyogta aranyosan  nyakamba és egy puszit nyomott rá.

- Én is téged! - mosolyodtam el.

Egy picit még így voltunk majd ő nyújtózni kezdett én pedig a hátamra fordultam. Felült és felhajtotta a pólót, ami igazából az övé és tegnap este visszavettem.

- Jó reggelt prücsök. - beszélt a pocakomnak és nyomott rá egy puszit.

- Felébredt már? - nézett rám.

- Még nem. - kuncogtam.

- Kisfiam ne lustálkodj! Olyan leszel, mint én! - nevette el magát mire én is felnevettem.

Picit megkocogtattam a hasam mire egy apró moccanást éreztem.

- Fel van, azt hiszem!

Megsimogatta majd adott egy rövid csókot és felült.

- Mi lenne, ha ma ki se mozdulnék az ágyból? - kérdeztem nevetve.

- Nekem nincs ellenemre, de csak délig, mert visszük haza a húgaimat!

- Oh, nekem az is elég!

- Akkor pihenj baby! - mosolygott majd besétált a fürdőbe.

Az oldalamra fordultam majd a fejem a párnába fúrtam és pár perc múlva sikerült is visszaaludnom.

•••

Halk beszélgetésre keltem. Csukva tartottam a szemem és nem mocorogtam, hogy a két srác észre ne vegyen.

- Nem hiszem, hogy megyek. Be fog durcázni... - hallottam Louis hangját.

- Gyere már! Jó lesz! Olyan rég buliztunk már együtt! - mondta Niall.

- Jó majd meglátom. - sóhajtott Lou.

Becsukódott az ajtó ezek szerint Niall lelépett. Lou idesétált majd bemászott mellém.

- Kicsim. - kezdett ébresztgetni és egy puszit nyomott a homlokomra.

Lassan kinyitottam a szemem és mintha most keltem volna fel nyújtóztam egyet.

- Olyan aranyosan aludtál nem akartalak felkelteni, úgyhogy hazavittem a lányokat. Puszilnak.

- Én is őket. Mennyi az idő? - kérdeztem csodálkozva.

- Fél három van.

- Úristen mennyit aludtam!

- Nem baj kell most a pihenés!

- Megyek, felöltözök. - mosolyodtam el és a fürdőbe mentem.

Gyorsan összeszedtem magam és felöltöztem majd kimentem. Lentről nevetést és ricsajt hallottam ezért lementem. Harry, Zayn és Zoe karaokezott Liam röhögött rajtuk Niall pedig evett és úgy röhögött rajtuk.

Elnevettem magam és csatlakoztam hozzájuk.

- Jessy gyere, szállj be! - nyújtotta a mikrofont Harry.

- Biztos? Rémes hangom van!

- Na, halljuk kicsim! - ült le Lou is.

Elindult egy szám majd Zoe-val énekelni kezdtünk és elröhögtük az egészet. Mikor véget ért a szám a srácok tapsolni és fütyülni kezdtek.

- Jessy egész tűrhető hangod van! - nevetett Harry.

- Senki nem szenvedett halláskárosodást? - kérdeztem.

- Mi? - vágta rá Liam mire mindannyian felnevettünk.

Délután ötig karaokeztünk és hülyéskedtünk egymással majd megnéztünk egy filmet és már csak azt vettem észre, hogy 7 óra van.

- Csináljunk vacsit? - kérdeztem Zoe-t aki bólogatni kezdett.

A srácok mindannyian felmentek az emeletre csak Louis nem.

- A többi srác? - kérdeztem.

- Hát...készülődni mentek..

- Mert?

- Mennek bulizni.

- És te miért nem mész?

- Mert nem akarlak itt hagyni..

- Jajj kicsim menj nyugodtan! Élvezd ki, mert ha a kicsi megszületik ilyen már kevesebbszer lesz! Na, menj készülődni!

- Szeretlek! - puszilt arcon gyorsan majd felrohant.

Fél óra múlva elmentek a srácok, Zoe-val mi meg kettesben maradtunk.

- Miért nem akart menni Louis a buliba? - kérdezte már a kanapén Zoe.

- Nem akart itt hagyni...de ez kicsit aggasztó a számomra..

- Hogy nem akart itt hagyni? - nevetett fel.

- Nem az! Nem akarom, hogy úgy érezze, hogy mostantól ha meglesz a baba semmi szórakozás nem lesz neki és mindig mellettem kell lennie. Ő neki fontos a szabadsága, és ha úgy fogja érezni, hogy mellettem nem szabad akkor félek, hogy elhagy.

- Jessy ez butaság! Mondd el Louis-nak ezeket, amiket nekem hidd el meg fog nyugtatni ő is!

- Hát jó..na de mesélj, mi van Hazz-val?

- Most nem éppen vagyunk jóban...

- Mert? Én mindig kiöntöm, neked a szívem te pedig sose mondasz el semmit!

- Csak nehéz erről beszélni. Mióta haza jöttek a turnéról olyan más. Azóta nem jött ide és puszilt meg vagy simogatott meg. Mindig én kezdeményezem a csókot is. Mintha már nem szeretne! Elhidegült teljesen. Viszont tegnap este rám akart mászni, de durva volt és csak azt akarta semmi mást, ami nekem rosszul eset nagyon. Úgy érzem, már nem szeret és csak a testiségek miatt kellek neki. - mondta összetörve és a végére elsírta magát.

- Úristen ezt miért nem mondtad hamarabb? - öleltem meg.

- Nem akartalak ezzel is terhelni...így is van elég bajod a terhességeddel..

- Én mindig itt leszek neked, és ha terhes vagyok, ha nem én mindig meg foglak hallgatni!

- Köszönöm ez jól esik! Mit csináljak most? - törölgette a könnyeit.

- Beszélni fogok vele és megkérem Louis-t is hogy térítse észhez. Hazz kezd kicsit elszállni magától, de nyugi ilyen már mindegyik sráccal volt és mindegyikük észhez tért!

- Hát remélem, hogy ő is észhez fog térni, mert nem szeretném elveszíteni...már úgy hiányzik az a gyengéd figyelmes Harry, akit megismertem.

- Holnap akár milyen másnapos lesz, én beszélni fogok a fejével!

- Oké. - mosolyodott el.

Még beszélgettünk 11 óráig majd felmentünk lezuhanyozni és ágyba bújni.

- Jó éjt Zoe és ne sírj, mert megütlek! - kiabáltam át neki.

- Jó éjt Jessy nem fogok! - kiabált vissza.

Lehunytam a szemem majd pár perc múlva már aludtam is.

 •••

Hajnalban zajra keltem, ami lentről jött. Ránéztem az órára, ami fél ötöt mutatott. Sóhajtottam egyet majd lassan felálltam és kimentem a folyosóra. Lesétáltam a lépcsőn és a nappaliban találtam a fiúkat kiütve.

- Srácok menjetek fel aludni! - dörzsöltem meg a szemem.

- Nem bírok! - morogta Harry.

- És akkor itt fogtok aludni?

- Zoe fent van ugye? - nézett kábultan rám Hazz.

- Zoe-hoz még csak eszedbe se jusson bemenni, mert akármilyen terhes is vagyok, kiverem belőled a szart is Styles!

- Igen? - állt fel és elvigyorodott.

- Harry, ha bemersz menni hozzá...

- Az én csajom és azt csinálok vele, amit akarok!

- Baby hagy had menjen fel hozzá! - szólt rám Louis.

- Nem! Nem fogom hagyni! Húzzatok fel nagyon gyorsan a szobába! Mindenki! Styles kivételével!

- De nem tudok. - nyöszörögte Niall.

- Jó! Harry te itt maradsz! - parancsoltam rá és elindultam az emeletre.

Bementem Zoe-hoz és magunkra csuktam az ajtót.

- Jessy te vagy az? Mondd, hogy te vagy! - hallottam Zoe hangját.

- Én vagyok nyugi! Bezártam az ajtót egyik srác se jöhet be! Amit Harry holnap kap, tőlem azt nem teszi zsebre!

- Mit mondott?

- Semmit. Nem érdekes inkább aludjunk. - feküdtem be mellé majd egy bő 10 perc múlva el is aludtam.