2015. július 23., csütörtök

89.fejezet~

Jessy szemszöge:

Reggel az ablakon beszűrődő tavaszi napsütésre keltem, ami Londonban elég ritka, úgyhogy nagyon jól esett. Semmi babasírás, semmi éjszakai virrasztás és addig aludhatunk, ameddig akarunk. Elmosolyodtam majd nyújtóztam egy nagyot és Louis felé fordultam, aki még javában aludt. Haja kócosan állt, ami nagyon szexi látvány volt főleg, hogy borosta is társult hozzá. Szemei a fény hatására meg meg remegtek, száján pedig mosoly húzódott. Félig ki volt takarózva ezért nagyszerű látvány tárult tökéletes izmos testére. Felkönyököltem majd tenyeremmel megtámasztottam az állam és nézni kezdtem.
- Ne bámulj. - motyogta mosolyogva mire felkuncogtam és a mellkasára hajtottam a fejem.
- Csak néztem, hogy milyen tökéletes vőlegényem van!
- A tökéletestől messze állok!
- Buta vagy! - néztem a szemébe majd  megcsókoltam.
Az oldalamra simította kezét majd simogatni kezdett, ami engem jóleső érzéssel árasztott el. Mellkasára csúsztattam a kezem majd egy pillanatra elváltunk egymástól.
- Éhes vagyok! - nevettem fel.
- És ezért szakítottad meg a csókot? - nevetett fel ő is.
- Ahha! - vigyorodtam el majd ismét megcsókoltam.
Kb. öt percig voltunk így majd rávettük magunkat hogy kikászálódjunk az ágyból legalábbis Louis, amíg felhívja a szobapincért.
- Addig alszok még! - mondtam miután letette a telefont.
- Én is! - dőlt be az ágyba.
- Olyan jó kettesben! De már hiányzik a babánk!
- Tényleg jó, de nekem is hiányérzetem van! Már úgy hozzánk nőtt!
- Nemsokára megyünk haza hozzá! - bújtam oda.
- Igen. - sóhajtott és nyomott egy puszit a fejemre.
- Szeretlek! - motyogtam kislányosan.
- Én is babe! - mondta és hallottam, hogy elmosolyodik.
Egy 10 percet pihenhettünk, amikor is kopogtak az ajtón.
- Megyek már! - kiabált ki Lou.
Magamra húztam a takarót, amíg kinyitja az ajtót. Megköszönte majd betolta a kajás kocsit. Felültem és beletúrtam a hajamba. Hozzáláttunk megreggelizni majd Louis elment készülődni a fürdőbe addig én felhívtam anyát.
- Szia, kislányom! - szólt bele vidáman a telefonba három csörgés után.
- Szia, anya! Minden rendben van? Hogy van Dylan? Nem sírt sokat?
- Nyugodj meg minden a legnagyobb rendben most raktam le éppen aludni! Éjszaka kicsit fájt a pocija, de kétszer kelt fel csak!
- Fáj a hasa? De jól van akkor ugye?
- Ne aggódj már ennyit minden a legnagyobb rendben!
- Oké! Egy órán belül hazaérünk! - mondtam.
- Jól van! Vigyázzatok magatokra, szia!
Elköszöntem majd miután leraktam Louis is kijött a fürdőből.
- Mit mondott anyukád? - kérdezte.
- Fájt a pocakja Dylan-nek éjszaka, de azt mondja, hogy minden rendben van!
- Akkor jó! Menj készülődni! - mondta mire én felálltam és besiettem a fürdőbe.
Megcsináltam a reggeli teendőim majd felöltöztem és egy 10 perc alatt kész is lettem. Összeszedtük a cuccainkat majd leadtuk a portán a kulcsot és elindultunk hazafelé.
Negyed óra múlva hazaértünk, beálltunk a garázsba és bementünk a lakásba.
- Szia, anya! Szia, húgi! - köszöntem nekik vigyorogva.
- Gyerekek ki vagytok virulva! Jót tett nektek ez az éjszaka! - húzta széles mosolyra anya a száját.
- Hát...elképesztően jól esett végig aludni egy egész éjszakát!
- Meg hát egymásra is volt időtök gondolom... - mondta anya mire elpirultam és Lou-hoz bújtam, aki a karjai közé zárt.
- Na, jó nem hozlak zavarba titeket! Dylan fent van, a kiságyban mi pedig megyünk, mert otthon szalad a ház...
- Oké! Nagyon köszönöm, hogy vigyáztatok a kisbabánkra!
- Igazán nincs mit! - ölelt meg minket majd a húgomtól is elbúcsúztunk és elmentek.

Amint bezárult az ajtó én felsiettem a szobába, hogy végre láthassam a kisfiam. Ott feküdt a kiságyban a kis kék-fehér színű csíkos bodyjában és a ruhához passzoló kis sapival a fején. A nagy tengerkék szemei nyitva voltak és kíváncsian kémlelte a felette lógó baba játékot, ami körbe körbe forgott különböző játékokkal felszerelve. A hóna alatt becsúsztattam a kezem és a fejét és a hátát megtámasztva felemeltem majd a vállamra hajtottam és a pelenkás fenekét megpaskoltam. Nyomtam a puha baba illatú arcára egy nagy puszit majd a hátát kezdtem el simogatni és kimentem az ajtón.
- Louis hol vagy? - kérdeztem normális hangerőn, hogy a kicsi meg ne ijedjen mikor leértem a konyhába.
- Nappali! - kiabálta mire besétáltam.
A telefonját nyomkodta majd mikor felnézett elmosolyodott.
- Azt hittem alszik! - mondta és felém nyújtotta a kezét mire óvatosan átadtam.
A lábára fektette és gügyögni kezdett neki. Dylan nevetgélni és sikongatni kezdett az apja hülyeségére mire én elnevettem magam. Amíg Louis játszott vele addig én betettem egy mirelit pizzát a sütőbe, mert kezdtem éhes lenni.
- Dylan ne! Most komolyan bekakáltál? - hallottam Louis hangját a nappaliból mire felnevettem.
Bejött a fiúnkkal az ölében fancsali képet vágva.
- Büdös! - tartotta el magától Dylan pedig hüppögni és nyűgösködni kezdett.
- Louis akkor vidd fel és pelenkázd be! - mosolyodtam el.
- Muszáj? - kérdezte.
- Hát, ha nem akarod, hogy a szag az egész lakásban szét terjedjen akkor igen és minél előbb!
- Na picur jól megcsináltad apának! Örülsz mi? - fordította maga felé és grimaszolni kezdett mire Dy aranyosan felkacagott. Felmentek az emeletre addig én felhívtam Zoe-t hogy hol mászkál.
- Szia, egyetlen drága unokatesóm! - szólt bele vidáman.
- Szia! Hát neked mitől van ilyen jó kedved? - nevettem el magam.
- Nem tudom! Úton vagyok hozzátok amúgy!
- Honnan? - húztam fel a szemöldököm.
- Az 1D házból, mert még átvittünk a saját házba pár cuccot!
- Jaa értem! Oda is át kéne menni, megnézni csak hotelben voltunk Lou-val és most értünk haza!
- És Dylan?
- Anya és a húgom volt vele!
- Jaa! Nagyon rendes keresztanya!
- Igen..na de siess! Leteszem, mert Louis felvitte bepelenkázni Dy-t és megnézem, mi van velük!
- Oké! Szia! - tette le.
Gyorsan kivettem a pizzát a sütőből majd felszaladtam az emeletre. Mikor felértem és benyitottam a Dylan szobájába lesokkoltam. Louis nyakig hintőporosan Dylan pedig leöltöztetve kacagott a pelenkázó asztalon.
- 4 húgod van...egyiken sem gyakoroltál? - kérdeztem nevetve és átvettem tőle.
- Hát, de csak ő fiú...ő nála másabb!
- Nem másabb Louis csak benne van a pakliban, hogy lepisil! - kuncogtam és bepelenkáztam. Visszabújtattam a rugdalózójába majd becsatoltam és felemeltem.
- Tiszta vagy picur! - emeltem a magasba majd megpusziltam és átadtam az apjának.
- Anyánál kakálj, be nálam legyél jó baba! - gügyögött neki mire a fejemet csóválva csípőre tettem a kezem.
- Tök mindegy kisfiam mert úgyis anya pelusoz be! - vigyorogtam rá.
- Anya szeret pimaszkodni csak nehogy rosszul, járjon! - beszélt Dylan-nek mire felnevettem.
- Tomlinson nagy a szád! - markoltam a hátsó részébe mire hitetlenül elnevette magát.
- Gyere le kész a pizza! - mondtam és kimentem mellette.
Lesétáltam a hosszú lépcsőn majd a tágas konyhába érve a pizzákat tálaltam két személynek és az én részemmel elindultam a nappali irányába tévézni. Lehuppantam a hatalmas kanapéra majd bekapcsoltam a plazma tévét és a pizzát rágcsálva tévézni kezdtem. Dylan gügyögését hallottam meg majd Louis hangját. Bejöttek és lehuppantak mellém. Lou az egyik kezében a tányérját fogta a másik kezében pedig Dylan-t.
- Louis azért fogd a fejét, mert könnyen hátrabicsaklik még!
- Tudom még pici, de valahogy el kellett hoznom a kajámat is! - nevetett fel.
Letettem az asztalra az ételt majd átvettem a csöppséget és az ölembe fektettem. Csikizni kezdtem mire aranyosan felkacagott. Apró kezeivel az én kezem után nyúlt és megmarkolta az ujjam. Hihetetlen milyen erővel képes kapaszkodni. Az apja felé fordította a fejét majd kiabált egy nagyot mintha Louis figyelmét szeretné felkelteni.
- Úgy van, törpe kiabálj! - biztatta nevetve Louis.
Cuppogni kezdett mire rájöttem, hogy éhes lehet így ölbe kaptam és felsétáltam vele a szobánkba. Elhelyezkedtem az ágyon majd belehelyeztem a szoptatós párnába és etetni kezdtem. Negyed óra alatt meg is voltunk. Egy textil pelenkát helyeztem a vállamra majd a babámat a vállamra hajtva paskolni kezdtem a hátát had büfizzen. Hál istennek nem kellett sokat csinálni, mert 5 percen belül büfizett is. Megtöröltem a száját majd kicseréltem a pelusát és letettem aludni, mert ilyenkor bizony aludni szokott, ahogyan azt a napirendje diktálja. Mellé helyeztem a babahallgató egyik felét, a másikat pedig a kezembe vettem és lesétáltam a nappaliba. Louis az utolsó falatokat ette és közben a telefonját nyomkodta.
- Jönnek át a többiek Zayn kivételével és itt is alszanak!
- Hogy ők? Itt?? - lepődtem meg.
- Nem tudunk velük lenni ezért ők jönnek ide!
- Annyira szeretem őket! Igazi barátok! - huppantam le mellé.
- Hát igen.. - sóhajtott.
Ekkor valaki betörte az ajtót és a nappaliba szökdécselt.
- Harry megütlek, esküszöm! - néztem rá unottan mire idejött vigyorogva és megölelt.
- Jajj Jessy én, úgy szeretlek titeket! Meg mindenkit! - szorított még mindig.
- Én is Hazz de mi ez a nagy öröm? - kérdeztem nevetve és megsimogattam a hátát.
- Ma ilyen napja van. - hallottam meg Zoe hangját.
Harry végre elengedett így az unokatesómat is meg tudtam ölelgetni. Szépen lassan jött mindenki és miután meg szeretgettük egymást a konyhába mentek enni mi pedig Zoe-val
 felnéztünk az emeletre a babához.
- Jajj de aranyosan alszik! - suttogta Zoe a kiságy felé hajolva.
- Igen...amikor alszik egy angyal! - kuncogtam.
- Hogy bírjátok eddig?
- Már nagyon jól! Az elején nehéz volt, de ezt te is nagyon jól tudod! Már csak kétszer kel fel éjszaka és a nappalokat sem aludja végig így már játszani is lehet vele. Persze nem olyan sokat, de már ha gügyögsz, neki visszagügyög és az ujjamat folyton szorítgatja.
- Jajj de kis édes! Alig várom már, hogy felkeljen!
- Még egy kicsit aludjon, én azt mondom! - nevettem fel.
- Na, hol van a kedvenc unoka öcsim? - jött be Hazz fülig érő szájjal.
- Ő most alszik!
- Ó de kár! Mikor kel fel?
- Hát remélem minél később! - nevettem.
- Louis szerelmem készen van már az a pizza? - indult ki a szobából.
- Louis megcsal engem... - biggyesztettem le a szám mire Zoe felnevetett.
- Engem meg Harry!
- Tényleg...mi ez a jó kedv Harry-nél?
- Hát...tudod...nagy ház egyedül kettesben... - vigyorgott a haját piszkálva.
- Ne folytasd! - nevettem el magam.
Megigazítottam Dylan-en a takarót majd lementünk a többiekhez.
- Drága egyetlen szerelmem add már ide azt a konyharuhát, mert leég a kezem! - szólt oda Lou Harry-nek, aki a kezébe adta.
- Az én cicafiúmnak bármit! - vigyorgott.
- Na, jó ez nekem sok. - nevetett Zoe és a nappaliba sétált.
- Niall gyere már ki a hűtőből hát jó, hogy nem beleköltözöl! - szólt rá Liam mire a szőke fiú kihúzta a fejét és bekapta a banán utolsó darabját majd egy nagyot nyelve elvigyorodott.
- Éhes voltam!
- Azt látjuk! - nevettem már én is.
Odasétáltam a konyhapultnál tevékenykedő Lou-hoz és hátulról átöleltem fejem pedig a hátának döntöttem.
- Szia, baby. - simította kezét a hasán pihenő kezemre.
- Te megcsalsz engem. - motyogtam.
- Harry-vel egy boldog és kiegyensúlyozott kapcsolatban élünk szívem! - fordult meg és úgy ölelt át.
- Szóval én, csak arra kellek? - néztem fel rá vigyorogva.
- Hát...nem tagadom! - nevetett.
- Jól van Tomlinson ezt megjegyeztem! Nekem is van új pasim és mindennél jobban szeretem! - mondtam sértődötten.
- És hogy hívják?
- Dylan-nek!
- Óó már értem, hogy miért vagy mostanában ilyen távolságtartó velem!
- Igen! Megcsallak vele.
- Szörnyű vagy! - nevette el magát.
Felnéztem rá majd lábujjhegyre álltam és nyomtam egy puszit a szájára. A derekamnál fogva felemelt és felrakott a pultra így egy magasak voltunk. Csípőjét a lábam közé helyezte és kezei a derekamon állapodtak meg.
- Szóval Tomlinson döntened kell! Vagy én, vagy pedig Harry! - vigyorogtam.
- Jajj ne hozz ilyen szörnyű dilemmába! - vágott grimaszt majd csókot nyomott a számra.
- Szóval akkor engem választasz? - suttogtam a szájába.
- Még szép! - mondta és újra megcsókolt.
- Harry! Louis engem választott és nem téged bibibiii! - kiabáltam a nappaliba.
- Hogy mi van? Ennyit ér neked  a kapcsolatunk? Te pimasz! - jött be Hazz.
- Bocsánat drágám, de ő jobb az ágyban!
- Hogy merészeled te szemtelen? - háborodott fel és Louis-hoz vágta a törlőt.
Elnevettem magam majd átöleltem Louis-t és a vállára hajtottam a fejem.
- Hallottam, hogy milyen jó éjszakátok volt Zoe-val! - motyogtam Harry-nek mire féloldalas mosolyra húzta a száját.
- Hát igen...nem semmi a csaj! - mondta mire Zoe hátulról kupán vágta egy újsággal.
- Te itt vagy kicsim? - fordult meg nevetve Harry.
- Itt és mi az, hogy nem semmi a csaj?
- Mármint..khm javítok...csodálatos ez a lány, de a szexuális magánéletünkről nem nyilatkozhatok. - mondta illedelmesen mire Lou-val eltátottuk a szánkat.
- Nekem 5 év alatt nem mondott semmit ilyen illedelmesen ezt, hogy a francba csináltad? - nézett Zoe-ra Lou aki elnevette magát.
- Hát hatással vagyok rá. - ölelte meg Harry-t, aki az apró lányt a karjaiba zárta és megpuszilta a fejét.
- Nekem mikor tanulsz meg ilyen szépen beszélni? - távolodtam el Lou-tól.
- Ömm kb. soha? - vigyorgott mire mellkason csaptam és ismét hozzábújtam.
- Bújós vagy. - motyogta a vállamba.
- Tudom! Túl sok volt a nélküled töltött idő és most jön ki! - nevettem.
- El ne csöppenjetek már! - mondta Hazz mire elhúzódtam Lou-tól és szúrósan ránéztem.
- Harry már nem vagyok, terhes szóval fuss! - mondtam mire Louis nevetve elállt előlem én pedig lepattantam a pultról és üldözni kezdtem Hazz-t.
Befutott a nappaliba ott megkerülte az x-boxozó Liam-et és Niall-t majd felfutott a lépcsőre.
- Ha a baba szobájába mész esküszöm, megöllek! - kiabáltam utána.
Befutott a mi szobánkba mire gonoszan elvigyorodtam. Berohantam utána majd mivel ő felment az ágyra én az ágy elé álltam és rávigyorogtam. Visszasétáltam az ajtóhoz majd bezártam kulcsra.
- Óó basszameg! - nevette el magát.
Felugrottam az ágyra majd rávetődtem és az összes párnát, amit találtam rádobtam és ütni kezdtem velük. Nevetve a fejét védte az ütésektől majd mikor megunta ő vetődött rám és kezdett püfölni a párnával. Sikítottam, rugdosódtam és haraptam, de semmi nem állította meg. Gondoltam egyet és jól ágyékon rúgtam mire ledőlt oldalra és összeszorítva a szemét szenvedni kezdett.
- Ezt neked! Bántasz egy lányt? Így jártál! - nevettem fel majd kinyitottam az ajtót és győzedelmes vigyorral lesétáltam a lépcsőn.
- Hol van Harry? - kérdezte nevetve Louis.
- Fent szenved. Kicsit megrúgtam az érzékeny részét.
- Aucs. - nevetett fel.
Hangos babasírás hallatszódott fentről ezért felmentem. Benyitottam Dylan szobájába és a kiságyához mentem. Alá nyúltam majd a fejét megtámasztva óvatosan felemeltem és a vállamra hajtottam.
- Mi a baj kicsim? - gügyögtem neki és nyomtam egy puszit az arcára.
Megszagoltam mire rájöttem, hogy bizony pelus csere kell. Letettem a pelenkázóra majd a szükséges dolgokat, mint baba popsi kenőcs, hintőpor és persze tiszta pelus előkészítettem. Pár perc alatt kicseréltem majd leültem megetetni és egy fél óra múlva betettem az ágyba.
- Aludj baba. - néztem le rá, de ő nagy figyelemmel követte a hajam mozgását és a kiságy felett lévő állatkák keringését.
- Hát akkor gyere, köszönjünk a többieknek. - mondtam majd kiemeltem és egy plédet a hátára téve levittem.
- Óó had nézzem! - jött ide Zoe és a hátam mögé állt, hogy a vállamon kukucskáló Dy-al kommunikálni tudjon. Bevittem a nappaliba majd a plédet a kanapéra terítve óvatosan letettem és mellé ültem. A többiek körül állták és gügyögni kezdtek neki.
- Kétségtelenül szép gyereket csináltatok! - mondta Payno mire Lou-val elnevettük magunkat.

***

Egy jó órát játszottak a gyerekkel majd mivel nyolcat ütött az óra Louis-val úgy döntöttünk, hogy felvisszük megfürdetni. Louis a Dylan fürdőszoba részében elkészítette a kis kádat én pedig addig leöltöztettem. Most is szokás szerint végig üvöltötte. Az egyik kezemmel tartottam a másikkal pedig mosdattam addig Louis a törölközőt és a pizsamáját készítette ki.
- Jajj Dylan ne ordíts, már nem ölnek csak fürdünk! - mondtam neki, de eredménytelenül.
Kivettem majd az apja kezébe adtam, aki már a törölközővel várta. Bepelenkáztuk majd felöltöztettük és készen is lettünk. Betettük a kiságyba majd betakargattuk és a babahallgató egyik felét levittük magunkkal a nappaliba.
- Óó mi készül? - kérdeztem Zoe-t a konyhában.
- Hát mivel csak ehhez találtam hozzávalót ezért spagetti!
- Tökéletes! - vigyorodtam el.
- Mit csináltatok azzal a gyerekkel? - kérdezte a kanapéról Niall.
- Csak fürdettük!
- Úgy sírt mintha kínoznák! - nevetett Liam.
- Így szokta.. - sóhajtottam.
- Alszik? - kérdezte Zoe.
- Ahha!
- És ti hol is fogtok aludni? - nevettem el magam.
- Hát mivel kettő vendégszobátok van én Harry-vel, Liam pedig Niall-el.
- Óó okosak! - nevettem fel.
Nemsokára elkészült a vacsora. Leültünk enni aztán a srácok leültek videó játékozni.
Louis ölébe ültem és én is egy konzolt vettem a kezembe. Egy autós játékkal kezdtünk el játszani és 1 órát el is voltunk majd én eléggé álmos lettem, úgyhogy úgy döntöttem, hogy felmegyek lezuhanyozni és aludni. Amint az emeletre értem a Dylan szobájába mentem majd kiságyhoz sétáltam és meglestem a kisfiam, aki nyugodtan aludt hason, ahogyan letettem. Elmosolyodtam majd a szobánkba mentem és azon belül is a fürdőbe. 10 perc alatt lezuhanyoztam majd már pizsamában mentem ki a szobába. Átmentem a Dy szobájába és ismét belestem a kiságyba ahol a kisfiam a kezein támaszkodva a fejét próbálta megemelni és nagyon nagy erőlködésekbe volt. Elvigyorodtam majd néztem még pár percig, majd amikor kifáradt felkaptam és megpuszilgattam.
- Ügyes vagy prücsök! - mosolyodtam el és átsétáltunk a szobánkba.
Lefeküdtem az ágyra majd a lábaimat felhúztam és rájuk fektettem. A mellettem lévő színes kutyusával kezdtem játszani mire kacagni és sikítgatni kezdett.
- Tetszik mi? - nevettem fel.
Pár perc múlva nyílt az ajtó és Louis kukucskált be mosolyogva.
- Hát helló! - mondta és közelebb jött.
- Szia, apa! - integettem Dylan kis kezével.
Bevágódott mellém ami Dylan-nek nagyon tetszett.
- Képzeld, amikor kijöttem a fürdőből azt láttam, hogy hason emelgette a fejét és próbálta tartani! - meséltem feldobódva.
- Igen? Az én fiam! - vigyorgott és megcsikizte mire a baba felsikított.
Játszottunk vele egy fél órát majd Louis elment fürdeni én pedig letettem Dy-t aludni az itt lévő kiságyba. Bebújtam az ágyunkba és a telefonomat nyomogatva vártam, hogy Louis kijöjjön. Egy 5 perc múlva ez meg is történt mivel a vőlegényem jelent meg boxerben a fürdő ajtóban. Benézett a kiságyba majd elmosolyodott és befeküdt mellém.
- Na, szia! - húztam nagy mosolyra a szám és hozzábújtam.
Karját átdobta a derekamon és a fenekemen állapodott meg a keze.
- Álmos vagyok nagyon. - pislogtam nagyokat.
- Én is. Harry-ék és Dylan így együtt nagyon fárasztó! - nevetett.
- Egyetértek. - hunytam le a szemem.
- Aludj babe. - puszilt bele a hajamba.
Pár perc múlva mikor a mellettünk lévő szobában is vége lett a szöszmötölésnek elaludtam.

2 megjegyzés: