92.fejezet~

Sziasztok! Köszönöm, hogy megesett rajtam a szívetek és megkaptam a 6 komit! Imádlak titeket, és ahogyan ígértem itt vagyok és meghoztam az újabb részt! Már csak 8 rész van hátra a történetből, úgyhogy egy picit szomorú vagyok, de azt megígérhetem, hogy nem hagyom abba az írást, úgyhogy ha van, kedvetek majd kövessétek nyomon a következő írásom, amit még fogalmam sincs, mikor fogok publikálni de, remélem nem olyan sokára!:D Jó olvasást és élvezzétek még ki ezt az egy hónapot, ami a nyárból maradt! Puszi! xoxo

Jessy szemszöge:

Másnap kicsit nyűgösen keltem. A másik oldalamra fordultam mire Louis-t láttam meg Dylan-nel a hasán.

- Ez nagyon cuki. - szólaltam meg mire rám nézett.

- Amikor felkeltem átmentem hozzá és ébren volt. Megetettem, tisztába tettem és áthoztam.

- Ügyes vagy! - vigyorogtam.

Dylan hason volt feje pedig felém volt fordítva. Kinyitotta tengerkék szemeit mire elmosolyodtam és közelebb mentem.

- Jó reggelt prücsök! - pusziltam meg az arcát.

- Jól aludtál babe? - kérdezte vigyorogva Louis.

- Tökéletesen! - mosolyodtam el és nyújtóztam egyet.

- Nem sokára el kell mennem egy fél órára de Zoe jön át!

- Oké!

Megfogtam a takaróm majd magamra csavartam és besétáltam a fürdőbe. Ott rendbe szedtem az arcom, tettem fel egy kis sminket majd megcsináltam a hajam is és végül felöltöztem valami kényelmesbe. Miután kimentem átvettem Dylan-t így Louis is mehetett készülődni. Letettem a csöppséget az ágyunkra majd mellé feküdtem és puszilgatni kezdtem az arcát, amin jól mulatott.

- Szeretlek prücsök. - mosolyodtam el és megpusziltam ismét.

Felsikított majd apró kezeivel az arcomhoz nyúlt.

- Gyere, menjünk felöltözni! - vettem az ölembe majd átmentünk a szobájába.

Kikerestem valami játszós cuccot neki majd bepelenkáztam és feladtam rá a ruhát.

Mikor kész lettünk visszamentünk a szobába ahol már Louis a cuccait szedte össze.

- Mész? - kérdeztem.

- Ahha! Fél óra múlva itt vagyok! - mondta majd idejött és nyomott a számra egy rövid csókot majd megpuszilta Dylan-t és kiviharzott.

Sóhajtottam egyet majd lementem a konyhába.

Dylant-t letettem a játszó szőnyegre, és amíg magamnak kaját csináltam szemmel tartottam.

- Jeessy! - ordított Zoe.

- Konyha! - kiabáltam vissza.

- Szia, egyetlen unokatesóm, aki majd kicsattan! Mi történt veled? - vigyorgott.

- Jó kedvem van! - haraptam az ajkamba.

- Szóval akkor tegnap este nem unatkoztatok Louis-val ugye? - vigyorgott.

- Hát nem! - kuncogtam.

- Dylan?

- Hozd, már ide légy szíves ott van! - mutattam a játszó szőnyegre.

Elment érte majd felkapta és visszajött.

- De látom te sem vagy szomorú! Kibékültetek? - kérdeztem.

- Igen! Szent a béke! - nevetett.

- Gondolom ti sem kisujj esküvel!

- Hát nem éppen! - nevetett fel.

Dy Zoe hajával kezdett el játszani és nagyon bele volt merülve a dolgokba szóval nem szerettem volna megzavarni és kivenni Zoe kezéből, úgyhogy leültem enni.

- Nem megyünk ki sétálni? Tök jó idő van! - mondta.

- Hát menjünk! - vontam meg a vállam.

Gyorsan még befejeztem a reggelim majd Dylan-t felöltöztettem kinti ruhába bepakoltunk minden baba cuccot egy táskába a babakocsit előkészítettük és elhagytuk a házat. Dylan nagyon élvezi, ha babakocsiban van és imád kint lenni, úgyhogy most is mosolygott és amikor Zoe hülye fejeket vágott neki fel is kacagott. Éppen a közeli parkban sétáltunk mikor két lány odajött hozzánk.

- Sziasztok! Felismertünk titeket és kérni szeretnénk autogramot! - mosolygott az egyik.

- Oké! - mondta Zoe majd alá firkantotta, ahogyan én is.

- Megnézhetjük? - pillantottak a babakocsira.

Elmosolyodtam majd kicsit lejjebb hajtottam a napellenzőt így megcsodálhatták Dylan-t.

- Nagyon cuki! És hasonlít Louis-ra! - mondta az egyik.

- Köszönjük és már ezt mi is felfedeztük! - nevettem.

- Köszönjük, hogy nem voltatok velünk bunkók! - mondták.

- Mi olyat nem tudunk! Ugye Jessy? - nézett rám Zoe mire elnevettem magam.

- Persze hogy nem!

Elköszöntek majd elmentek. Sétáltunk még egy kicsit majd mivel már Dylan elaludt visszaindultunk a házba. Csörögni kezdett a mobilom így kivettem a zsebemből és megnéztem, hogy ki az. Rejtett szám volt, de mivel kíváncsi természetű vagyok felvettem.

- Hello babe! - szólt bele egy hang.

- Scott te mi a francot akarsz? - kérdeztem mérgesen.

- Oh, megismerted a hangom?

- Ezt az öntelt beképzelt hangot bárhol bármikor!

- Elfelejtettél szólni nekem pár dologról!

- Mégis miről?

- Például hogy felcsináltak...

- Semmi közöd hozzá! És ne beszélj velem így!

- Mert mi lesz?

- Kitálalok a csicskásaidnak pár dologról...például hogy Gabe és Jack hogyan is haltak meg...

- Úgy látom azzal, hogy anya lettél nem szelídültél meg...

- Na, halljam, honnan tudod?

- Tele van veled meg a porontyoddal az újság!

- Ne merészelj így beszélni a fiamról!

- Áhh szóval fiú!

- Igen, de szállj le rólunk!

- Most egy kicsit játszadozni van kedvem...küldtem egy cuki képet a barátocskádnak!

- Scott hagyj, minket beken és fogd fel, hogy boldog vagyok így! Melletted soha nem lennék az! Volt esélyed hogy megszerezz, de te folyton megcsaltál! Elbasztad! - kiabáltam a telefonba.

Süket lett a vonal és innen tudtam, hogy letette.

- Mi a baj? - kérdezte Zoe.

- Scott...valami képet küldött Lou-nak mert idézem "játszadozni akar".

- Kiherélem!

- Hát én is legszívesebben azt csinálnám!

Visszaértünk a házba. Louis kocsija már itt volt, azaz hazaért.

- Megyek, beszélek Louis-val. - kezdtem felmenni a lépcsőn.

- Oké addig én leöltöztetem Dylan-t!

- Oké. - mondtam majd kettesével szedve a fokokat felrohantam.

Bementem a szobánk ajtaján. Az ágyon feküdt és a telefonját babrálta.

- Tudom, hogy Scott küldött neked egy képet, de bármi is az régen volt már! - kezdtem.

- Tudom...viszont nem az borított ki...

- Hanem?

- Hogy hazudtál..

- Miről beszélsz? - ültem le mellé.

Felém tartotta a telefonját én pedig megcsodálhattam a képet, ami a tudtom nélkül készült és beleremegtem a tudatba, hogy van Scott-nak ilyenből több is.

- Itt jól látszik, hogy ki van szívva a nyaka...nekem azt mondtad, hogy szűz vagy...vagyis voltál mikor összejöttünk.

- Mert az voltam Louis.

- Akkor mi ez a kép?

- Nem látszik, itt semmi csakhogy én alszom. Scott többször is megcsalt szóval az lehet, hogy nem én voltam, de fogalmam sincs, mert a legtöbbször nem tudtam magamról...

- Szóval az is lehet, hogy megerőszakolt tudtodon kívül? - húzta fel a szemöldökét.

Lehajtottam a fejem majd felálltam és járkálni kezdtem.

- Jessy halljam! - szólt rám.

- Megpróbált kétszer! - mondtam és éreztem, ahogyan a könnyek mardossák a szemem.

Felült keze pedig ökölbe szorult.

- Ott volt Dave és pár haver szerencsére és leszedték rólam. Louis én nem tudtam magamról. Folyton tett az italomba valamit pedig én szerettem...

- Jajj kicsim sajnálom, hogy felszakítottam a sebeket, de tudnom kellett.

- Semmi baj. - mosolyodtam el és hozzábújtam.

Szipogtam egy kicsit a mellkasába majd elhúzódtam és ránéztem.

- Te voltál az első és annál jobb nem is lehetett volna. - mosolyodtam el.

- Szeretlek babe! - puszilt bele a hajamba.

- Én is! - mosolyodtam el.

- Viszont most megyek és kiverem a szart is abból a gyökérből!

- Nem Louis te nem mész, sehova mert Scott veszélyes és a múltkor is meglőtt!

- Akkor viszont telefonálok. - mondta és elvonult.

Fogalmam sincs, mit tervez, de van egy sejtésem, hogy nem az anyukáját hívja most.

Lementem Zoe-hoz aki Dylan-t etette cumisüvegből.

- Nézd, baba ott van anya! - nézett felém Zoe.

Elmosolyodtam majd odamentem.

- Minden rendben? - kérdezte.

- Ahha! - vigyorogtam.

- Akkor jó!

Bejöttek a bejárati ajtón a srácok és leültek a kanapéra.

- Louis hol van? - kérdezte Harry.

- Fent telefonál. - sóhajtottam.

- Felmegyek, megnézem! - mondta és felpattant.

- Ne romantikázzatok annyit! - kiabált utána nevetve Liam.

- Hiányzik az én Boo Bear-em! - kiabált Hazz mire mindannyian elnevettük magunkat.

- Ma találkoztunk két rajongóval és tök cukik voltak! - mondta Zoe.

- Ők mindig cukik! - vigyorgott Niall.

- Na, jó azért nem mindig! - javította ki Liam.

- Ja, emlékszel mikor elvették a cipődet? - nevetett.

- Ja...meg amikor Louis-ról levették a sapiját és elkezdett sipítani, hogy adják vissza, mert szörnyű a haja! - nevette el magát.

- Meg pucéran rohantak a kocsi után!

- Az Louis-nak nagyon tetszett és rá volt tapadva az ablakra Niall meg félt!

- Louis-nak még akkor nem voltam ugye? - nevettem.

- Még nem! - vigyorgott.

A kezembe vettem Dylan-t mire hangos sírásba kezdett. Vágtam egy fintort majd megszagoltam a pelusát és rájöttem, hogy tisztába kéne tenni. Felálltam majd felmentem a szobájába. Útközben találkoztam Louis-val és Harry-vel akik egymás hátán lovagoltak(??). Elnevettem magam majd bementem a Dy szobájába. Tisztába tettem majd megetettem és letettem aludni mivel eléggé álmos feje volt szegénykémnek. Adtam az arcára egy puszit és lementem.

- Harry most már leszállhatnál a hátamról, mert megszakadok! - nevetett Louis már lent a nappaliban.

- Na de drágám nem vagyok én olyan dagadt! - mondta vékony hangon Hazz.

- De nehéz a segged!

- Nekem fenekem van! - sipította hisztériásan mire elnevettük magunkat.

- És most lőtted ki a dobhártyámat! - huppantam le a kanapéra.

- Te nekem ne panaszkodj, mert veled csal meg ez a hűtlen! - mutogatott Louis-ra.

- Harry te nem vagy százas! - röhögtem.

- És akkor velem mi van? - kérdezte Zoe.

- Te jobb vagy az ágyban, mint ő! - rakta karba a kezét.

- Szóval csak az ágyba kellek? - sétált oda Zoe.

- Nem babe te mindenhol kellesz! - ölelte át majd a fenekére csúsztatta a kezét és megcsókolta.

- Aww de cukiik! - nyűgtem.

Louis elmosolyodott majd idejött mire hozzábújtam.

- Gyerekek szobára! - szólt oda Harry-éknek Niall, akik már egymás manduláját nyalogatták.

Átnéztem Louis válla felett és elnevettem magam.

- Dylan alszik? - kérdezte.

- Ahha! - vigyorodtam el.

- Rendeljünk pizzát és nézzünk filmet! - ugrabugrált Zoe.

- Benne vagyok! - szólaltam fel.

- Intézem a kaját! - mondta Niall.

- Azért ne kamionnal hozzák! - nevettem el magam.

- Áthívhatom Sophia-t? - kérdezte Liam.

- Persze! - vigyorodtam el.

- Akkor elmegyek, érte nélkülünk el ne kezdjétek!

- Oké! - mondta Louis.

Louis nyakába kapaszkodtam és lábujjhegyre álltam.

- Kit hívtál fel, amikor fent voltál?

- Csak egy havert...

- Ahha...szóval nem szabad tudnom róla?

- Nem igazán! - mosolyodott el.

- Jól van Tomlinson megjegyeztem! - suttogtam a szájába és adtam egy rövid csókot neki. A fenekembe markolt mire elnevettem magam.

- Készülj, mert ugrok. - mondtam majd elrugaszkodtam a talajtól. A lábaim a derekát kulcsolták körül ő pedig tartott engem.

- És most? - kérdezte.

- Csak ki akartam próbálni milyen volt Harry-nek!

- Harry a hátamon volt szívem! - nevetett.

- Akkor mire vársz? - vigyorogtam.

- A hátamra akarsz ugrani? - kérdezte mire bólogatni kezdtem.

Letett majd mögé álltam és a hátára ugrottam. Picit meg görnyedt, hogy le ne essek róla én pedig átdobtam kezeimet a vállán és megkapaszkodtam. Elkezdett futni velem és a hátsó ajtó felé vettük az irányt.

- De jó szívem hogy most töltöttük fel a medencét! - mondta mire ijedten szabadulni akartam.

- Most már nem menekülsz! - nevetett fel gonoszan és beledobott.

A víz alá kerültem és minél hamarabb fel akartam érni a tetejére. Mikor felértem mérgesen néztem rá.

- Ezt még meg fogod bánni, esküszöm! - öltöttem rá a nyelvem.

- Jó a víz? - vigyorgott.

A háta mögött megláttam Harry-t, de nem néztem, rá mert tudtam, hogy be akarja lökni, és ha ránézek, Louis észreveszi.

- Hát...kellemes amúgy! - nevettem.

A háta mögé ért Hazz majd belökte. Nagy csobbanással ért vizet Louis, amin én hangosan felnevettem.

- Így jártál babe! - mondtam neki miután feljött.

- Jól van, el akarok válni! - mondta Harry-nek aki megvonta a vállát.

- Úgyis megcsallak! - nevetett.

- Te szégyentelen! - mondta felháborodva.

- Gyere, leszek én a feleséged! - úsztam hozzá nevetve.

- Te meg nem szólsz, hogy a hátam mögött van! - mondta felháborodva.

- Bedobtál a vízbe és bosszút akartam állni ez pedig jó alkalom volt! - nevettem.

- Fifty fifty? - kérdezte.

- Ahha! - kuncogtam és átöleltem majd lábaim a dereka köré csavartam és nyomtam egy puszit az arcára.

- Na, gyere, menjünk filmezni! - vigyorgott.

Kiúsztunk majd bementünk a házba. Felmentünk az emeletre ott megszárítottuk magunkat majd benéztünk a fiúnkhoz, aki még aludt. Lementünk a nappaliba ahol éppen most hozta be Niall az 5 doboz pizzát.

- Úristen ez sok lesz! - nevettem.

- Ez? Dehogyis! - röhögött ki.

- Niall számára nincs olyan, hogy sok kaja ezt már tudhatnád! - mondta Louis.

- Hát jó! - kuncogtam.

Belépett az ajtón Liam és Soph. Gyorsan megöleltem a lányt és beljebb tessékeltem őket. Niall berakott egy filmet mi pedig a pizzákkal letelepedtünk a kanapéra. Louis mellé ültem és az ölébe hajtottam a fejem. Megsimogatta az arcom majd a hajammal kezdett el babrálni. Egészen délután 5-ig filmeztünk aztán mindenki elment valamerre azzal a jelszóval, hogy dolguk van így hát hármasban maradtunk a babával. Sírást hallottam fentről, úgyhogy felmentem megnézni, hogy mi baja Dylan-nek.

Bementem a szobájába majd a kiságyhoz sétáltam. Felvettem Dylan-t, de ő még mindig sírt. Ilyenkor már el szokott hallgatni. A pici homlokára tettem a kezem, ami szokatlanul meleg volt arca pedig kipirult.

- Louis! - kiabáltam el magam és próbáltam nyugtatni a picit.

Pár másodperc múlva Louis jelent meg az ajtóban.

- Szerintem lázas. - mondtam próbálva túlkiabálni Dylan-t.

- Mi? Miért? - jött ide.

- Szerinted én tudom? - kérdeztem ingerülten.

- Jó nyugodjunk le. Vigyük el orvoshoz?

- Szerintem igen!

- Azért felhívom anyát, hogy most mi van. - mondta és elővette a telefonját.

Pár másodperc múlva már kicsengett.

- Szia, kisfiam! Úú ez Dylan? - szólt bele miután meghallotta a picit.

- Szia, anya! Ahha! Szerintünk lázas! Mit csináljunk?

- Nézzétek meg az ínyét! Ha be van gyulladva, akkor valószínűleg a fogai a bűnösek, mert nem sokára kibújnak. Hűtő fürdőt csináljatok és adjatok valami hideg dolgot neki, amit rágcsálhat.

- Oké! - mondta Lou.

- Vigyázzatok, magatokra hétvégén megyek!

- Oké, szia, szeretlek!

- Én is szeretlek Louis! - mondta Jay majd lerakta.

Megpróbáltam megkukucskálni a fogait és amint belenéztem a szájába megláttam, hogy már egy nagyon pici elől ki akar bújni.

- Ez a foga lesz! Kérlek, készíts elő 37 fokos vizet neki! - simítottam meg Louis karját.

- Oké! - mondta majd elment.

Lesétáltam Dy-al a konyhába és vittem magammal a rágókáját is, amit még eddig nem használt. Betettem a fagyasztóba és felmentünk a fürdőbe. Már a víz meg volt engedve. Leöltöztettem a babát majd lassan beletettük. Sírni kezdett, amiért majdnem megszakadt a szívem. Folyamatosan kezdtük felmelegíteni majd mosdatni kezdtem. Mikor készen lettünk bepelenkáztam és felöltöztettem. Átvittük a szobájába majd a kiságyba fektettük.

- Aludj baba reggelre jobb lesz. - pusziltam meg a fejét.

Lementem a konyhába majd kivettem a rágókát és felvittem Dylan-nek. A kezébe adtam és rögtön a szájához emelte.

- Ügyes vagy prücsök! - vigyorodott el Louis is.

Betakargattuk majd lekapcsoltuk a villanyt és lementünk a nappaliba.

- Hosszú éjszakánk lesz szerintem. - mondtam sóhajtva.

- Szerintem is. - mosolygott majd a konyhába sétált.

Csörögni kezdett a mobilom, amit kivettem a zsebemből és a fülemhez emeltem.

- Szia Jess! Megoldottátok? - szólt bele Jay.

- Szia! Igen már meg! A foga volt most éppen alszik, vagyis remélem. - nevettem.

- Akkor jó! Jó éjt!

- Nektek is! - mondtam majd letettem.

- Anya? - kérdezte Lou.

- Ahha. Csak érdeklődött, hogy minden rendben van -e. - mosolyodtam el.

- Nézzünk valami filmet? - kérdezte.

- Igen! - csillantak fel a szemeim és megöleltem.

- Akármennyire ölelsz nem fogunk romantikust nézni! - nevetett fel.

Felnéztem rá majd a számba haraptam és elmosolyodtam.

- Légyszí! - cincogtam.

- Na, jó...az hogy két év után is ilyen hatással vagy rám nem fer...nagyon nem fer! - csóválta a fejét.

- Milyen hatással? - simultam hozzá és lábujjhegyre álltam.

Fenekembe markolt majd csípőmet ágyékához nyomta így megéreztem kidudorodó férfiasságát.

- Áá szóval ilyen! - kuncogtam és nyomtam egy puszit a szájára.

- Megyek, keresek inkább valami filmet! - nevette el magát.

- Addig én csinálok pattogatott kukoricát! - mondtam majd a konyhába szökdécseltem.

Kivettem egy zacskót a szekrényből majd a mikróba tettem és a konyhapultnak támaszkodva vártam. Valaki hátulról átkarolt majd a kezeit a hasamra tette az állát pedig a vállamra támasztotta.

- Kész vagyok. - mondta.

- Én is mindjárt csak még 1 perc.

- Oké. - motyogta.

Megfordultam ölelésében majd a szemeibe néztem számra pedig nagy vigyor kúszott.

- Min vigyorogsz? - nevette el magát és a fenekemre csúsztatta kezeit.

- Azt nem tudom! - nevettem majd nyomtam egy rövid csókot a szájára és a mikróhoz léptem

Kiöntöttem a zacskó tartalmát egy tálba majd a nappaliba sétáltunk.

- Mehet a film? - kérdezte mire bólintottam és leültem. Ekkor babasírást hallottunk fentről.

- Na, ne már! - nyűgtem majd felálltam.

Felsétáltunk az emeletre Louis-val majd benyitottunk Dy szobájába és a kiságyához léptünk.

- Jajj prücsök ne sírj! - emeltem az ölembe.

Louis a homlokára tette a kezét majd megrázta a fejét.

- Ha nem lázas, akkor fáj az ínye. - mondtam.

- És most?

Felvettem a rágókát, ami még hideg volt és a szájához tettem, de ettől csak még jobban sírt. Csitítgatni kezdtem majd a hátát körkörösen simogatni hátha megnyugszik. Egy 10 perc múlva kicsit csillapodott valószínűleg kifáradt. Csak hüppögött legörbített szájjal, ami nagyon aranyos volt.

- Gyere, baba tisztába teszlek, aztán lemegyünk, hátha az én ölemben jobban tudsz aludni. - mondtam majd a pelenkázóra fektettem. Miután kész lettem vele az ölembe kaptam és lementünk a nappaliba.

Az ölembe fektettem majd betakartam és leültem a kanapéra, ahogyan Louis is.

- Aludj prücsök! - puszilta meg Lou majd elindította a filmet.

Két perc múlva lecsukódtak Dylan szemei mi pedig a filmre tudtunk koncentrálni. Két óra múlva vége lett a filmnek én pedig már nem éreztem a karom, amiben a fiam feküdt. Igaz hogy pici, még de azért fárasztó 2 órán keresztül tartani.

- Felviszed? - néztem Louis-ra, aki bólintott és átvette Dy-t.

Felmentem utánuk majd a szobánkba mentem onnan pedig a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam majd pizsamába bújtam és befeküdtem az ágyba. 5 perc múlva nyílt az ajtó és Louis lépett be.

- Amíg én lefektetem, a gyerekünket addig te zuhanyozol? - kérdezte pimaszul.

- Ennyit megérdemlek! - vigyorodtam el mire megcsóválta a fejét és bement a fürdőbe.

Bekapcsoltam a tévét majd a laptopon felnéztem a közösségi oldalakra és a babák fogzásának is utána néztem. Mire végeztem Louis is kész lett. Befeküdt mellém én pedig a laptopot letettem az ölemből és hozzábújtam.

- Hiányoztál. - motyogtam.

- Kemény 10 perc volt még lezuhanyoztam! - nevetett.

- Nem baj! - néztem fel rá már én is nevetve.

- Gyere ide te buta! - ölelt át.

- Nem megyünk el anyukádékhoz holnap? - ültem rá a hasára.

- Szeretnéd? - nézett fel rám vigyorogva mire sűrű bólogatásokba kezdtem.

- Reggel el kell intéznem valamit, de 10-re itthon, vagyok és elmegyünk.

- Oké! - hajoltam le és adtam egy puszit a szájára majd a mellkasára hajtottam a fejem.

- És ez neked kényelmes? - kérdezte nevetve.

- Ahha! Nehéz vagyok?

- Nem babe csak az összes hajad az arcomban van.

- Jaaa bocsi! - nevettem és felültem.

Csörögni kezdett a telefonja ezért érte nyúlt és felvette. Nem tudtam ki lehet ilyen későn...

- Szia Hazz! - szólt bele.

Közelebb hajoltam, hogy halljam, mit mond.

- Nem jössz bulizni velünk? - kérdezte kábán.

- Kivel vagy?

- Josh és Sandy!

- Harry éjfél van! Hol van Zoe?

- Tudom, de olyan jó a buli! - kiabált bele.

Kivettem Louis kezéből a telefont majd kihangosítottam és visszatettem.

- Harold hol van Zoe? - kérdeztem már én is tőle.

- Ja! Nemtom'! Összevesztünk!

- Nincs otthon?

- Lehet...nem emlékszem!

- Jó tesó...vigyázz magadra és ne igyál, sokat bár ezt szerintem már hiába mondom... - mondta szórakozottan Louis.

- Én tudom hol a határ!

- Ahha! Persze! Na helló! - köszönt el nevetve Lou.

- Felhívom Zoe-t...aggódom...

- Harry miatt nem aggódsz? - kérdezte nevetve.

- Az az idióta miatt mit aggódjak? Ott van vele Josh és Sandy..

- Na, én éppen ezért aggódom! - röhögött.

- Hát így járt! - mondtam majd a fülemhez emeltem a telefont, amibe már be volt tárcsázva az unokatesóm száma.

- Szia Zoe! - szóltam bele mikor felvette.

- Szia Jessy! Miért hívtál? - kérdezte álmos hanggal.

- Hazz azt mondta összevesztetek és aggódtam...

- Jaa! Igen összekaptunk, de nem komoly dolgon és most bulizni van Sandy-vel és Josh-al!

- Akkor jó!

- De ezt te honnan tudod?

- Most hívta fel Louis-t, hogy megy -e bulizni!

- Jaa! Idióta! - nevetett.

- Na, örülök, hogy jól vagy akkor jó éjt!

- Neked is! - tette le.

- Szerintem holnap összehívom a srácokat és mi is elmegyünk bulizni! - mondta Lou.

Ledőltem mellé és rá néztem.

- Oké csak ne csinálj nagy butaságokat! - nevettem.

- Úgy ismersz? - kérdezte nevetve.

- Ááá dehogyis! - kuncogtam.

- Pimasz vagy! - mondta majd csikizni kezdett.

- Louiiis! Csikis vagyok nagyon! - kezdtem el nevetni.

- Tudom, azért csinálom! - vigyorgott majd felhúzta a pizsi pólóm és ott is csikizni kezdett.

- Hagyjáál! - szenvedtem nevetve.

- Cserébe mit kapok?

- Csókot!

Abbahagyta mire közelebb húztam és megcsókoltam. Kicsit belemerültünk, ezért levegő hiányában sajnos el kellett válnunk.

- Olyan idióta vagy! - nevettem.

- Ezt pont te mondod! - öltötte rám a nyelvét.

- Igen mert én egy normális úrinő vagyok! - húztam fel az orrom mire a hasát fogva nevetni kezdett.

- Pimasz! - raktam karba a kezem mire a derekamnál fogva magára rántott és megcsókolt.

- Jó kiengeszteltél! - vigyorodtam el és lecsúsztam mellé.

- Na, aludjunk te úrinő! - karolt át.

- Oké te pimasz! - bújtam hozzá.

Lekapcsolta a lámpát majd kezeit az oldalamra simította és magához húzott. Elmosolyodtam majd nyomtam egy puszit az arcára és a mellkasába fúrtam az arcom.

- Jó éjt. - suttogtam.

- Neked is babe! - dörmögte.

Lehunytam a szemeim majd pár perc múlva el is aludtam. 

Hajnalban sírásra keltem. Louis-ra dobtam a kezem, aki morgott egyet.

- Megyek, ne strapáld magad. - dünnyögtem és felálltam az ágyból.

Dylan szobájába sétáltam majd kivettem a kiságyból és csitítgatni kezdtem.

- Nem vagy éhes baba? - kérdeztem választ nem várva.

Lementem a cumisüvegért majd a szájába tettem mire enni kezdett. Magamba táncolgatni kezdtem, hogy végre eszik, amikor éreztem, hogy ezután pelust kéne cserélni.

Megforgattam a szemem majd őt etetve felsétáltam a szobájába. Miután végzett tisztába raktam majd megbüfiztettem és visszafektettem. Nyomtam egy puszit a fejére majd visszamentem a szobába. Louis meg se moccant ugyanúgy aludt tovább... Szerintem az se zavarná, ha felrobbanna a ház. Lefeküdtem majd lehunytam a szemem és próbáltam vissza aludni, ami ment is.

Később megint sírásra keltem. Már lassan én is a bőgés szélén voltam, de tartottam magam.

- Louis kérlek. - suttogtam.

- Megyek. - mondta majd felállt és kiment.

Feküdtem és hallgattam, ahogyan beszél hozzá. Pár perc múlva abba maradt a sírás és Louis is visszajött.

- Sikerült? - kérdeztem.

- Ahha.  - kaptam meg a választ.

Lehunytam a szemeim majd lassan újra elaludtam.