100.fejezet~

10 év múlva...

*2025.07.14*

Jessy szemszöge:

- Anya rúgd vissza a labdát! - hallottam meg kisfiam csilingelő hangját. Elmosolyodtam majd meglendítettem a lábam és belerúgtam a focilabdába. Leültem a fűbe és nézni kezdtem őket. 10 év telt el mióta megszületett Dylan. Hosszú idő, de én minden egyes percét élveztem. Louis-val még mindig boldog házasságban élünk és szeretjük egymást talán jobban, mint valaha. Persze vannak veszekedések, de kinél nincs? Ha meglátom, még mindig pillangók kezdenek repkedni a hasamban és még mindig ugyanannyira vágyom az érintésére. Csodálatos ember és remélem, együtt öregszünk meg. Ami azt illeti 4 éve történt velünk egy újabb kis csoda ugyanúgy, mint 10 éve ugyanis megszületett Dylan kishúga, aki a Hailey Elizabeth Tomlinson nevet kapta. Tündéri egy csöppség. Kívülről inkább rám hasonlít viszont a szeme és a tulajdonságai tiszta apja. Kis pimasz. Ám amit Louis sem tud, hogy úton van a harmadik trón örökös. Többen elítélik azt, hogy 28 éves vagyok és már két gyerekem van, de semmi joguk beleszólni az életünkbe. Mi nagyon jól érezzük magunkat és nem akarunk öreg szülők, lenni, úgyhogy még most húzunk, bele a babagyártásba viszont lehet, hogy ő lesz az utolsó jövevény. Még csak 10 hetesek vagyunk, úgyhogy még ráérek tervezgetni.

- Keresztanya! - futott elém egy világos barna göndör hajú, angyalarcú csöppség.

- Mondd babe! - mosolyodtam el.

- Apa azt mondta, hogy a lányok nem tudnak focizni és nem állhatunk be Hailey-vel focizni! - görbítette le aranyosan a száját.

- Styles megríkattad a lányod! - szóltam oda Hazz-nak mire idefutott.

- Kicsim apa csak viccelt! Nagyon ügyes vagy és jobb, vagy mint a fiúk! Szeretlek manó! - ölelte meg.

Darcy felkacagott és át karolta pici karjaival az apja nyakát majd visszasétáltak Louis-ékhoz. A kislányom vettem észre, ahogyan a bátyjával rugdossa a labdát mire elmosolyodtam. Jó testvérek és csak néha ölik egymást, de akkor nagyon.

- Mi volt ez a hiszti? - ült le mellém Zoe nevetve.

- Az apja azt mondta neki, hogy ő nem focizhat, de aztán kiengesztelte! Hihetetlen édesek voltak!

- Akkor jó! Amikor Hazz ölelgeti meg játszik vele és hallom Darcy kacagását olyan jó érzés tölt el!

- Elhiszem én is így vagyok vele! - nevettem.

Fiú hangokat hallottam majd megláttam Liam-et, Zayn-t és Niall-t a lányokkal.

Apropó! Niall két éve megtalálta a szerelmet egy szőke hajú gyönyörű lány személyében. Pontosan ilyen lányt képzeltem el mellé. Liam és Sophia még mindig együtt vannak, sőt már házasok is, ahogyan a Zayn Perrie és Zoe Harry páros is. A fiúk a focizó bandához csapódtak ordítva a lányok pedig idejöttek és leültek.

- Mizu csajszik? - kérdeztem vigyorogva.

- Liam-el mosolyszünetünk van. - közölte Soph akinek már eléggé gömbölyödött a hasa ugyanis első babájukat várják Liam-el, aki kislány lesz.

- Hűha, az baj! - húzta el Zoe a száját.

- Ja de majd meg enyhül! - mosolyodott el.

- Fáj a fejem! - panaszkodott Perrie.

- Túl sok az ész! - kuncogtam fel mire kiöltötte rám a nyelvét.

- Mi pedig holnap megyünk Írországba! - vigyorgott Alice.

- De jó lesz nektek! - csillant fel Zoe szeme.

- Én meg terhes vagyok! - nevettem fel mire mindegyikőjük lesokkolva rám nézett.

- Mi vaan? - tártam szét nevetve a kezeim.

- Gratulálok! - ölelt meg vigyorogva Zoe majd a többiek is a nyakamba borultak.

- Mi le vagyunk maradva! - panaszkodott Perrie és Zayn-re nézett, akinek az ölében ott aludt a kisfia, aki most 2 hónapos és a Nathan Javadd Malik nevet kapta.

- Összejön a második is hamar ne aggódj! - nevetett Zoe.

- Louis már tudja? - kérdezte Soph.

- Még nem! De többet nem mondom el neki vezetés közben, mint Hailey-t! - nevettem fel az emléken.

- Az vicces volt! Hogy lefékezett már! - kuncogott fel Zoe.

- Én meg majdnem megfejeltem a műszerfalat! - mondtam unottan.

- Az is vicces volt! - nevetett tovább Zoe.

Mosolyogva megcsóváltam a fejem és ismét a focizó csapatra emeltem a tekintetem.

- Anyaa! Apa azt mondta, hogy te nem tudsz focizni! - szaladt ide Hailey.

- Mert apukád buta! Ő sem tud, csak úgy csinál! - mondtam úgy, hogy Louis is meghallja mire csúnyán rám nézett Hailey pedig aranyosan felkacagott és az ölembe ült. Szőke hosszú haját kezdtem el piszkálni ő pedig lehunyta a szemét.

- Elfáradtál manó? - kérdeztem tőle mire bólogatni kezdett.

- Fiúk most már fejezzétek be, mert nagyon ki fogtok melegedni! - szóltam oda nekik.

- Ünneprontó! - öltötte ki Harry rám a nyelvét.

- Rendeltem 10 doboz pizzát! - vigyorgott Niall mire Alice felnevetett.

- Focizás közben is a hasadra gondolsz? - kérdezte.

- Igen kicsim, mert folyton korog! - magyarázta.

Felálltunk majd bementünk a házba azon belül a nappalinkba és mindenki oda ült ahova fért. Harry-nél ez Zoe ölét jelentette Darcy-nál pedig az apja ölét. Nem irigyeltem Zoe-t.

- Bontsunk pezsgőt! - mondta Zayn és átadta az éppen alvó csöppséget Perrie-nek.

- És mégis mire? - nevettem fel.

- Csak úgy nem lehet? - görbítette le az ajkát.

- Végül is! - nevettem fel.

Elszaladt egy pezsgőért addig én felálltam és beleültem Louis ölébe, aki a karjaiba zárt.

- Mi van babe? - suttogta a fülembe.

- Mi az, hogy nem tudok focizni? - néztem rá durcásan.

- Ami igaz az igaz! Viszont vannak dolgok, amiben jó vagy! - nézett rám perverzen.

- Olyan idióta vagy! - kuncogtam.

Ja, azt még meg sem említettem, hogy a One Direction karrierje töretlen így hogy négyen vannak is. Megy a turné az új albumkészítés a fellépések, és ha bár már a Directionerek felnőttek ugyanúgy támogatják a fiúkat, mint 10 éve. Hihetetlen. Örülök a sikerüknek és én is támogatom őket mindenben.

- Louis.. - suttogtam a fülébe.

- Hm? - kérdezte.

- Feljössz egy kicsit a szobába? Mondani szeretnék valamit!

- Na, gyere szívi! - kapott fel.

- Hoppá csak ügyesen! - húzgálta a szemöldökét idiótán Harry.

- Hazz fogd be! - nevettem.

Felmentünk a lépcsőn majd be a szobába és leültetett az ágyra és gyorsan megcsókolt.

- Na, mit szeretnél mondani? - kérdezte.

- Öhm..babát várok! - vigyorodtam el.

- Na nee! Három gyerek? - kerekedtek ki a szemei.

- Nem nehezebb, mint a kettő! - nevettem.

- Úristen! Kell, idő míg fel fogom de..szeretlek! - vigyorodott el majd újra megcsókolt csak most kicsit hosszabban.

- Én is téged! - mosolyogtam majd felálltam, megfogtam a kezét és lementünk a nappaliba.

- Anyaa! - hallottam meg a kislányom ordítását.

Éppen Zayn kezei közt volt aki csikizte.

- Pimasz volt! - mondta Zayn.

- Apja lánya! - vontam meg a vállam.

- Héj! - nevetett fel Louis.

Leült majd ismét beleültem az ölébe. A hasamra csúsztatta a kezét és megsimogatta. Elvigyorodtam majd Zoe-ra néztem, aki mosolyogva figyelte Louis cselekedetét.

- Gyerekeeek bővül a család! - kiabálta el magát mire elnevettem magam.

- Terhes vagy? - kérdezte Harry Zoe-tól.

- Nem én! Jessy! - nevetett fel.

- Jéé gratulálunk! - mondták egyszerre.

- Köszönjük! - vigyorogtam.

- Kis tesóm lesz? - kérdezte Dylan.

- Bizony! - mosolyogtam.

- Remélem fiú!

- Hééj! - tette csípőre a kezét duzzogva Hailey.

- Tiszta anyja! - mondta Louis.

- Tomlinson ne szemtelenkedj! - nevettem fel.

- Én? Dehogy is!

- És te prücsök lányt akarsz mi? - kérdeztem.

- Igeeen! - kezdett el táncikálni.

Az ölembe vettem majd megpuszilgattam, ahogyan az apja is.

- Na, ki kér pezsgőt? - kérdezte Zayn.

Mindenki felnyújtotta a kezét kivéve én és a gyerekek.

- Dylan teszed le a mancsod! - szóltam rá mire kuncogni kezdett.

- De már 10 éves vagyok! - mászott fel a kanapéra mellénk.

- Messze vagy még a 18-tól kölyök! - nevetett Hazz mire Dy kiöltötte rá a nyelvét.

Zayn kiöntötte a pezsgőket majd iszogatás közben nosztalgiázásokba kezdtünk a kezdetekről az együtt átélt veszekedésekről, örömökről és az elmúlt 10 év élményeiről.

                                                         ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Nos...drágáim...fogalmam sincs, mit mondhatnék és mit is kell igazából mondani ilyenkor. Azt hiszem már elég rég kezdtem el a blogot és az a hosszú idő alatt egészen idáig sok minden történt velem. Voltak köztük rosszak és jók is, de azt tudom, hogy ti mindig itt voltatok velem, és ha rossz napom volt elég volt csak megnézni a kommentjeiteket vagy a chat ablakokat, amikben néha rám írtatok és követeltétek a részt - persze aranyosan - és egyből jókedvre derültem. Hiányozni fog ez a történet. Szerettem írni ezt a blogot és ötletelni rá és látni, hogy egy egy rész mennyire tetszik nektek, de egyszer mindennek vége sajnos. De ne csüggedjetek ugyanis az írásnak még koránt sincs vége és jön az újabb blogom, ami ugyan még nincs kész, de hamarosan felkerül az első rész, amit majd kirakok a Facebook csoportunkba! Remélem azt is követni fogjátok és remélem az is ugyanúgy tetszeni fog nektek, mint az Unbroken. Köszönöm, hogy vagytok nekem és köszönöm, hogy olvastatok! Szeretlek titeket és nagy nagy ölelés nektek! xoxo