45.fejezet~

Reggel mikor felkeltem és megláttam Louis-t kitört belőlem a röhögő görcs.

A fogkrém el volt kenve az arcán és a tejszínhab is.

Elfintorodtam majd felültem és elkezdtem bökdösni.

- Louis ébredj! - vigyorogtam. Lassan kinyitotta a szemét majd rám nézett.

- Miért van mentolszag? - kérdezte mire elkezdtem röhögni.

Az arcához nyúlt majd megérezte rajta a fogkrémet.

- Mi a ...? - fintorodott el ő is.

Gyorsan felpattantam az ágyról és távolodni kezdtem közben nem tudtam abbahagyni a röhögést.

- Te voltál? - kérdezte.

- Neem! Éjszaka bejött egy törpe és össze fogkrémezett..nem tudtam megállítani! - színészkedtem.

Elvigyorodott majd gyorsan felállt és elkezdett felém jönni.

- Adj egy csókot szívem!

- Fúúj! Nee! - visítottam és hátrálni kezdtem csakhogy útban volt a fal. Elfutottam oldalra majd felugrottam az ágyra.

Rám nézett és elkezdett futni felém.

- Louis ne! - nevettem.

Feljött az ágyra majd szorosan a derekam köré kulcsolta a kezét és elkezdett puszikat nyomni az arcomra és a nyakamra.

- Louis hagyd abba! - kuncogtam és próbáltam eltolni a fejét ennek következtében már a kezem is csupa trutyi volt.

Ledöntött az ágyra majd elkezdett fogdosni. A pizsim, a hasam, a combom.. mindenem fogkrémes lett.

Mikor már mindketten úgy néztünk ki, mint két hülye gyerek, akik beleestek egy nagy adag fogkrémbe abbahagyta és lihegve ledőltünk egymás mellé.

- Huzatot kell cserélni. - nevettem el magam.

- Minden zöld! - röhögött.

- Ez a te hibád!

- Ki fogkrémezett össze?

- Mondom, hogy a törpe volt! - nevettem fel.

- Ja! Végül is te törpe vagy! - gonoszkodott.

- Gonosz. - nyújtottam rá a nyelvem.

- Én vagyok a gonosz? Te trutymóztál össze az éjszaka!

- De te meg megijesztettél este!

- Egy - egy az állás! Csak kicsim azt elfelejtetted, hogy van még két éjszaka! - húzgálta a szemöldökét idiótán mire rémült fejet vágtam és felálltam az ágyról.

- Inkább megyek zuhanyozni és bent is maradok az indulásig! - nevettem.

- Két napja még rettegtél, hogy bent maradsz a fürdőben most meg bezárnád magad? Chh nők.. - fújtatott és elmosolyodott.

- Te csak ne fújtass! - tettem a sértődöttet majd színpadiasan hátradobtam a hajam és bementem a fürdőbe. Halk röhögést hallottam.

Nem telt bele 5 másodperc egy nagy ordítást hallottam majd valaki berúgta az ajtónkat.

- Hol van a csajod? - hallottam Hazz hangját majd a tized másodperc töredékével rúgta be a fürdő ajtót is.

De kár hogy nem zártam be.

- Látom már Louis elintézett! - nézett rajtam végig majd gonoszan elvigyorodott és felvett az ölébe majd átvitt a másik házba.

Megláttam Zoe-t akit két fiú fogott le és kínozták szegénykémet a fogkrémmel. Már az egész haja zöld volt.

Próbáltam rúg kapálózni, de a nevetéstől nem volt erőm.

- Hazza tegyél le! - ütöttem a mellkasát.

Louis is átjött majd segített Harry-nek.

Engem három fiú fogott le. Azért tudják, hogy velem nem egyszerű.

Egy tubus kék színű fogkrémet belenyomtak az arcomba és a hajamba meg mindenhova ahova csak tudtak...ahova meg ők nem tudtak oda Louis tett.

Annyira nevettem, hogy már fájt a hasam.

- Elég lesz már! - kacagtam és próbáltam a karokat lefejteni magamról.

Zoe mellettem sikítozott és kiabált. Szegény úgy festett mintha lehányta volna egy szivárvány ugyanis a srácok találtak más színű fogkrémet is.

Mikor abbahagyták a kínzásunkat fáradtan leültek a padlóra és kidőltek. Mindenki fogkrémes volt kivétel nélkül.

- Ti nagyon hülyék vagytok! - lihegtem a fáradtságtól. - Louis te idióta most olyan helyeken is van fogrém ahol nagyon nem kéne, hogy legyen! - nevettem el magam.

- Hát...megérdemled! - nevetett.

- Inkább megyek, lezuhanyozok! - tápászkodtam fel a padlóról és átmentem a másik kunyhóba.

 Bementem a fürdőbe majd magamra zártam gondosan az ajtót és levettem a ruháim majd a zuhany alá álltam.

Alaposan kimostam a hajam majd felfrissülten léptem ki a zuhany alól.

Gyorsan megszárítottam majd kisminkeltem magam és előkerestem pár göncöt, amit ma felvehetek, ugyanis elég hűvös időnk van és lehet, hogy esni is fog.

Mikor kiléptem a fürdő ajtón két fiút pillantottam, meg akik az ágy szélén ültek.

- Én megyek elsőnek! - mondta Louis és már bent is volt a fürdőben.

- Ameddig itt vártatok rendet is rakhattatok volna.  - néztem végig a trutyis ágyon.

Zayn elvigyorodott majd megcsóválta a fejét.

- Akkor húzzál, le az ágyról had csináljam meg. - sóhajtottam és neki kezdtem. Egy röpke 5 perc alatt meg is voltam a lehúzással.

- Louis engedj, be had tegyem be a szennyesbe a lepedőt!

Elfordította a zárban a kulcsot majd beengedett.

Félmeztelenül egy törölközővel a derekára csavarva állította be a haját a tükörnél.

Beledobtam a szennyesbe a cuccot majd odamentem és gyorsan megcsókoltam. Muszáj volt. Annyira szexin nézett ki.

Miután végeztem kimentem és felhúztam egy másik ágyneműt.

Még jó hogy találtam itt a szekrényben. Biztos a tulajdonosok hagyták itt, akiktől béreljük ezt a kunyhót, mert ugye a másik a srácoké, amiben most Zoe-ék vannak.

Nem sokára Louis is kijött a fürdőből és Zayn váltotta fel. Kénytelen volt előttem felöltözni, ami neki egyáltalán nem jelentett gondot feltéve, hogy a menyasszonya vagyok és nem szégyenlős, de én pirultam rendesen.

- Na, mi van baby rosszabb, vagy mint egy paradicsom! - jött ide miután kész lett majd átkarolta a derekam és magához húzott, hogy a testünk összesimuljon.

- Jó, na! Még mindig nem tudom megszokni.. - haraptam az ajkamba.

- Mit? A kockáim? - vigyorodott el sármosan.

- Azt...meg azt sem hogy ilyen nagyképű vagy! - nevettem el magam és eltoltam magamtól, de ő visszarántott.

- Ugye tudod, hogy ma este egyedül maradsz velünk? - kérdezte.

Egy percre elakadt a lélegzetem majd nagy szemekkel ránéztem.

- Félek! És te sem védenél meg! - nevettem.

- Ők a haverjaim. Segítenem kell nekik! - nevetett.

- Ahha...én pedig a jövendőbeli feleséged, ha nem felejtetted volna el.

- Hogy tudnám elfelejteni? - mosolyodott el most aranyosan és végre nem szívdöglesztő sármmal.

- Én azt hiszem, az erdőben alszok. Az biztonságosabb, mint veletek! - nevettem el magam mire ő is felnevetett.

- És amúgy ki alszik az ágyon?? - kérdeztem.

- Kő papír ollóval döntjük el.

- Nagyszerű! - forgattam meg mosolyogva a szemem és elkezdtem összepakolni, hogy át tudjam vinni a másik házba a cuccaimat.

Amint összecsomagoltunk máris átmentünk a másik házba.

- Sok szerencsét! - kuncogott Zoe miközben ők is átköltöztek a mi helyünkre.

- Segíts! - suttogtam kétségbeesetten az ajtóban.

Felnevetett majd bezárta maga után.

Én lepakoltam az egyik sarokba és a hálózsákokra néztem, amik a földön hevertek.

- Én nem hoztam hálózsákot. - mondtam.

- De én hoztam neked! - vigyorgott rám Louis.

- Lehet, hogy nem is kell a földön aludnom. - tettem csípőre a kezem.

- Ohh dehogynem! Úgyse nyersz! - cukkolt Zayn.

- Te mikor jöttél ki a zuhanyzóból? - kérdeztem.

- Most! - villantotta meg a Colgate reklámba illő mosolyát.

- Na! - tettem ki a kezem a kő papír ollóra készen állva. Ők is ugyanígy tettek majd elkezdtük a mondókát mondani.

- Három kör van! - mondta Hazz.

- Oké! - válaszoltuk és lejátszottuk.

Az első körben Liam nyert.

De mivel két személyes az ágy ezért újra játszottuk és csodák csodájára én nyertem.

- Ez az! - kezdtem el ugrabugrálni a fiúk pedig sértődötten néztek rám.

Leültem az ágyra majd kinyújtottam rájuk a nyelvem.

- Nem vagy te egy kicsit gonosz? - kérdezte Zayn nevetve.

- Ő mindig ilyen! - nevetett Lou.

- Hééj! Szoktam kedves is lenni! - tiltakoztam.

- Szoktál..néha!

- Olyan izék vagytok. - raktam karba a kezem és hátradőltem.

- Na és Jessy...kissé hátrányban vagy négy fiúval szemben. Nem félsz? - kérdezte Niall.

- Nem! - hunyorogtam rájuk.

- Pedig kéne! - mondta Lou.

- Hűű de félek!

- Féljél is!

- Neem! Amúgy szeretünk! - ölelt magához Liam.

- Csopi ölii! - kiáltotta el magát vékony hangon Louis és tartottunk egy csoportos ölelést.

- Hát itt meg mi van? - nevetett Zoe az ajtóban.

- Csopi öli! - mondta Lou hülye hangon.

- Te nem vagy normális! - nevettem ki.

- Ahha...de jó hogy külön alszok ma! - nevetett kedvenc unokatesóm.

- Na mizu srácok? - jött át Hazza is.

- Louis, ha még egyszer kimondod én röhögő görcsöt kapok! - szóltam rá nevetve.

- Mit mondd ki? - kérdezte Hazz.

- Hogy csopi ölii!!

- Haver...jól vagy? Nem messze van egy elmegyógyintézet, esetleg ha gondolod...

- Mi?? Itt van gyogyi? - kaptam fel a fejem.

- Nincs! - nevetett Hazz.

- Ohh istenem ne ijesztgess már! Megszökik valami sorozatgyilkos és nekünk annyi.

- Annyi baj legyen! De éhes vagyok! - mondta Niall.

Elnevettük magunkat majd úgy döntöttünk, hogy egy pár ember kocsiba pattan és el autózik Londonig és hoz a meki-ből egy rakat kaját.

Úgy alakult, hogy Louis kocsijával megyünk, úgyhogy Louis vezetett nekem kötelező volt menni, mert Lou azt mondta és mellé jött Zoe és Harry.

Harry bekapcsolta a rádiót és nagyon hangosan üvöltetni kezdte és közben énekeltek hozzá szóval fantasztikus hangulat volt. Főleg úgy hogy elkezdett fájni a fejem is.

- És akkor Ke$ha dala után jöjjön a legnépszerűbb fiú banda egyik dala a Story Of My Life! - mondta be a rádiós mi pedig Zoe-val a fejünkre csaptunk a srácok pedig ujjongani és énekelni kezdtek.

Eldőltünk a hátsó ülésen és nem tudtuk, hogy kéne kiugrani az ablakon feltéve, hogy nem lehet lehúzni.

Úgy a harmincadik perc után azon kezdtünk el gondolkozni, hogy lőjük fejbe magunkat majd mikor megláttuk távolról London-t mi kezdtünk el ujjongani.

Amint leálltunk a parkolóba kiugrottunk a kocsiból és végre csend lett.

- Én gyalog megyek, vissza nem érdekel! - kezdtem el a bejárat felé sétálni.

- Mi a baj? - kérdezte Lou nevetve.

- Az hogy nem kellemes 45 percig hallgatni az üvöltő zenét.

- Azt hittem a hangunkkal van bajotok! - röhögött Hazz.

- Azzal nincs, mivel énekesek vagytok!

Mikor bementünk elkezdtük leadni a rendelést, ami sokáig tartott mivel hosszú volt a lista.

- Zoe figyu...valahogy kilopom Louis zsebéből a kulcsot és odaadom neked, és amikor mondom, kifutunk a kocsihoz és beülsz vezetni. Jó? - suttogtam neki, míg a srácok rendeltek.

- Benne vagyok! - vigyorodott el.

Na, igen! Ezért Zoe a legjobb unokatesóm és egyben a legjobb barátnőm is Danielle mellett.

Ő benne van minden hülyeségben. Sőt! Van, amikor ő rángat bele engem valami nagy marhaságba példa erre a tegnap éjszaka.

Odasétáltam Lou-hoz majd lábujjhegyre álltam és átnéztem a válla felett.

- Sikerült mindent rendelni? - kérdeztem és megpusziltam az arcát.

- Ahha. Már csak várunk, hogy kész legyen. - mondta.

Én óvatosan a pulcsija zsebéhez nyúltam és kihúztam onnan a kulcsot.

- Jól van akkor! Siessetek! - mondtam és otthagytam őket.

Miközben sétáltam Zoe-hoz meglóbáltam a kulcsot mire ő elvigyorodott.

- Mehetünk? - kérdeztem és fél szemmel a nekünk háttal álló srácokra pillantottam.

- Ahha! - válaszolta és felállt az asztaltól.

Lassan elkezdtünk a bejárat felé lopózni majd sikeresen elhagytuk a helyiséget.

A kocsihoz szaladtunk majd kinyitottuk és beültünk. Zoe a vezetői ülésre én pedig az anyós ülésre.

- És mi lenne, ha itt hagynánk őket? - kérdezte nevetve Zoe.

- Hmm, nem is olyan rossz ötlet! - nevettem.

5 perc múlva a srácok tele kézzel kezdtek el sétálni a kocsi felé.

Láttam, hogy elnevetik magukat.

- Most ti komolyan gondoljátok, hogy ez minket megakadályoz? - kérdezte Louis és betette a kajákat a hátsó ülésre majd egy könnyed mozdulattal kivett az anyós ülésről és hátra rakott.

- Naaa ez nem volt szép! - raktam karba a kezem.

- Nee! Hazza hagyjál! - visítozott Zoe és a kormányba kapaszkodott, hogy Harry ne tudja hátra rakni.

Ezen a jeleneten Louis-val halálra röhögtük magunkat.

Louis odament majd lefeszítette Zoe ujjait a kormányról és Hazz berakta mellém.

- Hát csajok ez nem sikerült! - mondta Lou és bepattant a kormány mögé.

- Utálom, hogy ilyen erősek vagytok! - mondta Zoe.

- Hát ilyen az élet! - sóhajtott Hazza majd egy Colgate mosolyt küldött a barátnőjének és bekötötte magát.

- Kérlek, szépen ne bömböltessétek a rádiót, mert fáj a fejem! - szóltam előre.

- Amikor ki loptad a kulcsot a zsebemből ~amit amúgy ügyesen csináltál~ és kitaláltátok ezt a roppant jó ötletet akkor nem fájt? - fordult hátra Louis mire karba tett kézzel rányújtottam a nyelvem.

Szerencsére most jószívűek voltak és tényleg nem üvöltették a rádiót rám tekintettel. Csak énekeltek, ami kellemes volt és mire megérkeztünk már nem fájt annyira fejem.

- Kajjaaa! - rohant ki Niall a házból és Lou-ra vetette magát, aki ijedt fejjel odaadott egy zacskót Niall-nek.

- Ez hülye! - mutogatott az ír fiúra és bement a kunyhóba.

Nevetve utána mentem és úgy döntöttem most megyek el, zuhanyozni még mielőtt nyolcat ütne az óra és a fiúk megtámadnák a fürdőt.

Kényelmesen lezuhanyoztam majd lemostam a sminkem és kimentem már pizsibe a srácokhoz.

Most vettem fel pizsi nadrágot is, mert Liam mellett kell aludnom és azért nem egy bugyiban fogok.

Igaz hogy rövidnadrágot vettem fel, de az is megteszi.

- Már besötétedett! Menjünk sétálni? - vigyorgott Hazza.

- Menjünk! - csillant fel Zoe szeme.

- Menjetek, nyugodtan én most inkább itt maradnék. Fáj a fejem meg kicsit rosszul is vagyok. - tettem a hasamra a kezem.

- Akkor maradok én is! - mondta Lou.

- Menj, nyugodtan el leszek itt. - mosolyogtam rá.

- Már tegnap voltam. Nem hagylak itt egyedül.

- Akkor mi megyünk. Jobbulást. - mondták a srácok és kimentek az ajtón.

- Mi van veled? Miért vagy rosszul? - ült mellém aggódó arccal Lou.

- Lehet, hogy azok a hülye sült virslik a hibásak.

- És a fejfájás?

- Női gondok. - mosolyodtam el mire Louis arcán egy kis megkönnyebbülés látszott.

- Louis, mostantól ha rosszul leszek, mindig azt fogod hinni, hogy babát, várok?

- Nem. Csak...na, jó most bevallom, hogy arra gondoltam! - nevette el magát.

- Szerintem azt észre fogod venni! - nevettem.

- Ettől félek! - nevetett ő is.

- És most mit csináljunk? - kérdeztem és lefeküdtem az ágyra.

- Tweet cam??

- Ja, most erre van szükségem. Feltéve hogy mindjárt itt halok meg.

- Naa! Jó lesz! - mondta majd nekidűlt az ágy hát táblájának a laptopot pedig az ölébe rakta.

- Csinálok egy képet, hogy nemsokára jövünk, és hogy írjanak kérdéseket.

- Oké. - vontam meg a vállam.

A telefont felém tartotta én pedig összeráncoltam a szemöldököm.

- Mit csinálsz? - kérdeztem és eltoltam magamtól a készüléket.

- Hát képet csinálok!

- Úgy gondoltam, hogy magadról csinálsz!

- De úgy többen fognak jönni, ha tudják, hogy te is velem vagy!

- Ugyan már! - nevettem el magam.

- Na légyszii! - nézett rám kiskutya szemekkel mire én csak megforgattam a szemem és elmosolyodtam.

Felemelte a telefont majd csinált egy képet és már töltötte is fel twitterre.

- Na, kiírtam. Még várjunk, egy 5 percet aztán kezdjünk bele! - dörzsölte össze a kezeit.

- Nektek nem kell megbeszélnetek a menedzserrel hogy mit, csinálhattok, és miket mondhattok? - kérdeztem kíváncsian.

- De! Ezért is fogok kapni egy kisebb lecseszést, de ez a szokásos! Lázadunk! - nevette el magát mire mosolyogva megcsóváltam a fejem.

- Van olyan, amit nekem sem mondhatsz el? - kérdeztem.

- Van!

- És mi az?

- Hát...nem mondhatom el!

- De mégis milyen témában?

- Például a következő album címe! Vagy, hogy mikor megyünk turnéra.

- Októberben. - válaszoltam nevetve.

- Jó, de ez rád is tartozik, úgy érzem! Csak ne reklámozgasd! - nevette el magát.

- Na, kezdünk? - pillantottam a laptopra és a nézettség számlálóra, ami ötszázezernél járt és csak ment feljebb.

- Ahha! - mondta és megnyomta a start gombot.

Odahúzódtam mellé fejemet a vállára hajtottam és úgy kezdtem el nézelődni a kérdések között.

Jöttek olyanok is hogy: "Úristen milyen cukik vagytok! *w*", "Álompár<3", "Összeilletek:3"....és még sok ilyen, amiken elmosolyodtam.

- Mikor jöttök Ausztráliába? Ezt onedirectionfan23 kérdezte! Hát valószínűleg fogunk menni a közeljövőben, hiszen minden turnénkon megyünk! Ne legyetek telhetetlenek! - nevetett Louis.

- Jessy! Louis milyen a magánéletben? Ezt zaaynmal78 kérdezte. - mondta Louis és rám nézett.

- Hát... vicces, szórakoztató, gyengéd, néha birtokló, és egy kicsit gyakrabban pimasz is! - nevettem.

- Nem vagyok pimasz! Az te vagy! - nézett rám.

- Ahha hidd csak azt! - paskoltam meg az arcát.

- Na, jöjjön a következő kérdés! Jessy melyik szám a kedvenced a Midnight Memories-ról?

- Talán a...Half a Heart, ami nagyon tetszik és az Alive is, hogy mondjak egy kevésbé depis számot is!

- Louis melyik márkát szereted a legjobban? - olvastam fel az egyik kérdést.

- Ha cipőben és ruhában gondolkozom, akkor Vans!

- Meg van őrülve azokért a cuccokért. - húztam el a szám.

- Ne szólj be! - nevette el magát.

- Bocsánat. - nyújtottam rá a nyelvem.

Kiszúrtam egy kérdést és rámutattam mire Louis magában elolvasta.

A kérdésben az állt, hogy ha én tényleg Louis menyasszonya vagyok, akkor miért nem szerepelek vele az interjúkban és egyéb tévés műsorokban és miért nem csókolom meg nyilvánosan. A neve pedig lovelarry662 volt.

- Lovelarry662! Azért nem szerepelek, tévés műsorokban mivel nem tartom magam sztárnak vagy egyéb személynek, akinek ott lenne a helye! És amúgy Louis sem engedi. Arra pedig hogy miért nem csókolom meg Louis-t nyilvánosan az a válaszom, hogy nőj fel! Egy párkapcsolat nem csak a csókról és a testiségekről szól! Ha pedig nem tudsz olvasni a sorok között, sajnállak!

Lou rám nézett majd nyugtatóan elmosolyodott. Ez a kérdés kicsit kiborított.

- Ja és én, biztosítalak titeket arról, hogy Louis nem meleg. - kacsintottam a kamerába mire Lou hangosan felnevetett.

- Jessy te vagy a példaképem! Nagyon kemény és harcias lány vagy! Maradj ilyen! Puszi: Lottie. - olvasta fel Lou.

- Köszönöm Lottie. - mosolyodtam el.

Mozgolódást hallottunk, kintről amiről arra mertünk következtetni, hogy visszajöttek a srácok.

- Na, nekünk most mennünk kell! Köszönjük a kérdéseket most csak ennyire jutott időnk! - mondta Louis majd a srácok beözönlöttek az ajtón és körénk gyűltek.

Louis kilépett a tweetcam-ról és maga mellé helyezte a laptopot.

- Ohh tweetcam volt? - kérdezte Zoe.

- Ahha!

- Harry mi is csinálunk majd? - nézett a barátjára, aki nem volt elragadtatva az ötlettől.

- Majd meglátom. - mondta és leült, ahogyan a többiek is.

Még egy kicsit itt voltak és beszélgettünk majd Harry-ék átmentek az ideiglenes házukba a többi srác pedig azon kezdett el harcolni, hogy ki zuhanyozzon.

Én pedig csak néztem őket a puha ágyból és nevettem.

Másfél óra leforgásával sikerült mindenkinek lezuhanyozni és a helyüket is megtalálták már csak Zayn és Niall verekedtek, hogy kié legyen az utolsó Twix amit Niall hozott még otthonról.

- Fiúk kettő csoki van, benne csak el tudjátok osztani! - dorgáltam meg őket.

- De nekem mind kettő kell! Még növésben vagyok! - hisztizett a szőkeség.

Megforgattam a szemem majd Liam-re néztem, aki mellettem majd meg halt a röhögéstől.

Louis a telefonján játszott és onnan lehetett tudni, ha nem nyert, hogy ledobta a földre. Szegény telefon. És még én izgultam, amikor leütöttem róla a festéket véletlenül.

Gondolkozásomból az a kis szösszenet szakított ki hogy valaki kiráncigált az ágyból és magához szorított.

- Ha nem adod oda a csokit baja lesz! - mondta a hátam mögül Zayn.

- Ti ilyenkor mit éreztek? - kezdtem el nyafogni és a karjait próbáltam lefejteni a hasamról.

- Zayn kisebb gyomorrontásban szenvedek. Le foglak hányni, ha tovább szorítod a hasam. - mondtam unottan mire feljebb kezdett szorítani és kicsit sem érdekelte, hogy éppen azok a melleim.

- Zayn inkább a hasamat szorítsd! - nevettem el magam mire Louis is felnézet végre a telefonból.

- Louis engem tapiznak te meg a hülye játékoddal vagy elfoglalva?

- Niall add már oda annak a hülyének a csokit! - parancsolt rájuk.

- Nem! Ez az én csokim!

- Niall baszki add már oda neki azt a rohadt csokit mielőtt telibe hányok valakit! - förmedtem rá.

- De....

- Niall! A haverod menyasszonyát tapizzák és neked fontosabb a csoki? - nézett rá Louis hitetlenül.

- Ahha! - nézett Louis-ra teljes nyugodtsággal.

- Istenem. - morogta Lou majd nagy nehezen feltápászkodott és rávetődött Niall-re aki azt sem tudta hol van így elengedte a csokit, amit Louis átadott Zayn-nek én pedig kiszabadultam.

- Ezt nem lehetett volna 10 perccel hamarabb? - fogtam a hasam.

- Ne panaszkodj asszony! Kimentettelek nem? - bújt vissza a hálózsákjába.

- Hogy te milyen romantikus vagy! - röhögtem fel és visszabújtam Liam mellé, aki ezt az egészet nagyon élvezte és nem csinált semmit.

- Te sem segítettél volna! - vágtam gyomorszájon Payno-t aki most már a hasát fogva nevetett.

- Áúú Parker! Azt szeretnéd, hogy én is lefogjalak? - dörmögte a párnába.

- Úgy is itt van a megmentőm! - pillantottam Lou-ra aki nagyon el volt foglalva a telefonjával. Lehet nem kéne ilyen bátornak lennem.

Amint Liam-nek kicsit enyhült az általam okozott fájdalma rám gurult és agyon nyomott.

- Liam szállj le rólam! - nyögtem és próbáltam letaszigálni magamról.

- Mindjárt ide taccsolok! - szenvedtem.

- Kellett neked száj hősködni!

- Szívem! Nem segítenél? - kiabáltam Lou-nak.

- De mindjárt rekordot döntök az Angry Birds-ben!

- Ha innen egyszer kiszabadulok neked nagyon rossz lesz!

- Akkor ne szabadítsalak ki?

- Megoldom. - mondtam mérgesen és mindent erőmet összeszedtem majd elkezdtem csipkedni Payno-t aki így elvesztette az egyensúlyát és lepördült rólam.

Amint ez megtörtént ráültem a hasára és nem akartam onnan mozdulni.

- Jessy most nekem fog kijönni az ebédem! - nevetett.

- Nem érdekel! - raktam karba a kezem.

- Louis remélem, a telefonoddal el leszel az elkövetkezendő 1 hétben éjszakánként! - vetettem oda neki, aki ijedten rám emelte a tekintetét.

Amint leesett neki mit mondtam felállt majd idejött leemelt Liam-ről és ráugrott, aki birkózni kezdett vele.

Elnevettem magam majd még egy kicsit élveztem. Miután meguntam és le szerettem volna ismét feküdni szóltam, hogy elég lesz.

- Kicsim szólj és bárkit elintézzek! - pislogott rám szépen Lou.

- Ezt már elszúrtad Tomlinson! - vigyorodtam el és visszamásztam Liam mellé.

- Miért ilyen gonosz mindenki? - morogta magában és durcázva visszafeküdt a hálózsákjába.

Elnevettem magam majd betakaróztam és úgy döntöttem, hogy én aludni szeretnék ezért lekapcsoltam a villanyt.

Egy perc sem telt bele Zayn megszólalt.

- Niall nem vennéd le rólam a lábad?

- De így olyan kényelmes!

Egy koppanást hallottam majd Zayn-t nevetni.

- Áúúú de izé vagy! - hallottam meg Niall hangját.

- Ezt megpróbálnátok úgy elintézni egymást közt, hogy közben nem rúgjátok le a vesém? - kérdezte Louis, aki a két fiú közt feküdt.

Elnevettem magam és kezdtem kicsit megsajnálni.

- Na, látod Jess! Nekünk szerencsénk van! - szólalt meg mellettem Liam.

- Ahha csak hogy holnap nem hiszem, hogy mi fogunk nyerni kő papír ollóban.

- Az kicsit gáz lesz! - nevetett.

- Kicsit?

- Nagyon!

- Fúúj baszki Niall mondd, hogy a párnádon csak vizet öntöttél ki és most nem egy nyáltócsába tenyereltem bele! - visított fel Louis.

- Minek nyúlkálsz a párnámra? - nevetett Niall.

- Mert nem tudtam, hogy az a te térfeled!

- Na nee! - nevettem el magam.

- Baszki csöndesebben már aludni akarok! - dörmögött Zayn.

Egy puffanás hangozott és Zayn jajgatása.

- Mit csináltok már? - kérdezte Liam.

- Louis, ha te dobtad a hátamra a lábad én, kiheréllek, de most azonnal! - morgott Zayn.

- Khm...én...nem is melletted fekszem! Csak képzelődsz! - ködösített Lou nevetést visszafojtva.

- Istenem fogjátok már be! - nevettem már én is.

A másik házból hangos sikítást és nevetést hallottunk, amit ugye a srácok nem hagyhattak komment nélkül.

- Remélem nem lesz kicsi Hazza. - mondta Louis. Kész. Nekem ott végem volt. Annyira nevettem, hogy majdnem leestem az ágyról.

- Jessy jól vagy? - kezdett el nevetni Liam is.

- Ez..h...ez hülyee! - kacagtam még mindig a hasamat fogva.

- Parancsolsz? - szólalt meg Lou.

- Neked honnan jön ez a sok hülyeség? - törölgettem a szemeim.

- Hát, de most nincs igazam? - háborodott fel.

- Tök cuki lenne! Kicsi Harry és kicsi Zoe. - gügyögtem.

- Nagyon.. - nevetett Niall.

- Na, jó én alszok, mielőtt elkezdesz másról is gügyögni! - nevetett Louis.

- Gonosz! - sértődtem be.

- Miről gügyögne? - kérdezte Liam.

- Hát a kicsi Louis és kicsi Jessy-ről! - válaszolt Niall.

Elnevettem magam és a fejemre húztam a párnát.

- Hoppá! Miről nem tudok? Terveztek gyereket? - kérdezte Payno.

- Ahha! Max. 5 év múlva! - válaszolta Louis.

- Három? - kérdeztem vissza vékony hangon.

- Öt! - mondta határozottan.

- Már megint gonosz vagy!

- Én dehogyis! - nevetett.

- 5 év múlva már öreg leszel! - kezdtem el nevetni. Tudtam, hogy ezért kapni fogok.

- Jól van asszony! Akkor 10 év!

- Mii?? Befogtam!

- Jól teszed! - nevetett.

- Zayn elaludt? - kérdezte Niall.

- Ahha!

- Nem mivel a babagyártási programot beszélitek meg hangosan... - motyogta egy mély hang.

- Jól van, na! Te nem tervezed Perrie-vel? - kérdeztem.

- Nem.

- Miért nem?

- Mert nem.

- De...miért?

- Alszok!

- Jó akkor! - húztam ismét a fejemre a takarót.

Most már senki nem szólalt meg lassan mindenki bealudt és végül nekem is sikerült.