Jessy szemszöge:
Fejfájásra és hányingerre keltem. Lassan kinyitottam
a szemeim majd körülnéztem a szobában és kis gondolkozás után rájöttem, hogy ez
az én szobám.
Oldalra néztem, de nem volt mellettem senki.
Mi volt tegnap? És hol van Louis?
Nagy nehezen felkeltem majd belebújtam a mamuszomba
és letámolyogtam a konyhába.
- Jó reggelt! - vigyorgott rám a tűzhely mellől.
- Jó reggelt! - mondtam majd odamentem nyomtam egy
puszit az arcára és felültem a bárszékre.
- Louis adnál nekem kávét és fájdalomcsillapítót? -
kérdeztem a pultra könyökölve csukott szemmel.
- Tegnap sok volta a pia, mi? - nevetett.
- Hogy jöttem haza? És mennyit ittam? - fordultam
felé.
- Megittál három pohár koktélt majd kicsit becsíptél
így hazajöttünk. De amúgy nagyon vicces és aranyos voltál!
- Képzelem! - nevettem el magam.
A kezembe kaptam a gyógyszert és a kávét.
Bevettem majd leöblítettem.
- Figyelj...neked vannak kétségeid afelől, hogy szeretlek? - kérdezte mire
én lesütöttem a szemeim.
- Mert mit mondtam? - emeltem rá a tekintetem.
- Csak megkérdezted, hogy szeretlek -e...
- Tudom, hogy szeretsz! Csak néha rám jön az 5 perc!
- nevettem el magam és leszálltam a bárszékről.
- Remélem, hogy tényleg tudod, hogy szeretlek és
hogy nincs semmi okod féltékenykedni vagy kételkedni bennem... - ölelt meg.
- Tudom... - motyogtam a mellkasába.
- Bassza meg! Megégett a tojás! - mondta majd
elengedett és megpróbálta megmenteni szegény tükörtojást.
Kicsit nagyon megpirult.
- Az a tied lesz! - kuncogtam.
- Valahogy gondoltam! - grimaszolt és elém
csúsztatta a két tükörtojást.
- Köszönöm! - vigyorogtam majd hozzá láttam.
Pár perc múlva ő is társult hozzám és együtt megreggeliztünk.
- Na...nekem el kell mennem... - kezdett bele Lou.
- Már megint hova? - nyűgölődtem.
- Öhm hát csak..tudod most írt Sms-t Hazz hogy Tom
behívott minket egy kis munkára...
- Aha...hát menj! - sóhajtottam majd elmosolyodtam
és kapott egy búcsúcsókot is.
Igazából tudom, hogy nem dolgozni megy, hanem
valahova, máshova de bízok benne 100%-ig.
Holnap lesz a szülinapom, amiért igazából kicsit
izgatott vagyok ugyanis most minden jó nem úgy, mint a 17. amikor is Louis-val
éppen nem voltunk együtt a megcsalás miatt. Az elég rossz szülinap volt.
Igazából annyira nem is emlékszem, rá mert be voltam drogozva.
De tudom, hogy nem az volt életem legjobb
szülinapja.
Így hát egyedül maradtam itthon a gondolataimmal.
Zoe-t nem akarom zargatni, mert én sem szeretem, ha elszakítanak Louis-tól,
úgyhogy leültem tévét nézni.
Kapcsolgattam az adók között mikor megcsörrent a
telefonom.
- Szia Jessy! - köszönt bele egy ismerős hang.
- Olly? - kérdeztem mosolyogva.
- Eltaláltad! Rá érsz??
- Hát éppenséggel most nincs semmi dolgom!
- Remek! Akkor meghívhatlak egy kávéra? Szigorúan
csak baráti!
- Persze! Mindjárt összekapom magam! Hol
találkozzunk?
- Hova szoktál járni? - kérdezte mire lediktáltam
neki a címet és elköszöntem.
Felmentem az emeletre ott ember kinézetűre csináltam az arcom majd
felöltöztem és elhagytam a házat.
Mikor a Starbucks-hoz értem a parkolóban egy sport
autót láttam meg így arra következtettem, hogy Olly már itt van.
Bementem majd körülnéztem és meg is láttam hamar
mivel egy csomó lány állta körül.
- Lányok, ha mindenki kapott autogramot és
fényképet, akkor megtennétek, hogy magunkra hagytok Jessy-vel? - kérdezte mire
csak bólogatni kezdtek és elmentek.
- Szia. - ültem le.
- Szia! Ah, ez a hírnév a sírba visz! -
színészkedett.
- Jajj Louis is nyafog nekem folyton, de tudom, hogy
megdobja az egótokat, ha egy csomó lány puszilgat titeket...
- Hát amúgy tényleg nem olyan rossz! - nevette el
magát.
- Láttam idefele jövet pár paparazzit...azt fogják
híresztelni, hogy veled csalom Lou-t...
- Louis helyében féltékeny lennék... - vigyorgott
sármosan.
- Khm..nem akarsz inkább rendelni valamit? -
nevettem el magam mire elvigyorodott és elment rendelni.
Imádom ezt a csávót. A bókok csak úgy ömlenek ki belőle. Csajozó gép az biztos!
2 órát el is beszélgettünk a kávézóban majd
felajánlotta, hogy haza visz, amit meg is köszöntem neki.
- Akkor, szia! És remélem, a vőlegényeddel nem fogsz összeveszni
miattam! - köszönt el.
- Hát azt én is remélem! - nevettem el magam és
bezártam a kocsi ajtót majd a ház felé indultam.
Kifújva a levegőmet huppantam le a kanapéra és előkerestem a mobilom, amin egy nem
fogadott hívás állt az pedig Louis volt.
Visszahívtam addig pedig fél kézzel kerestem
magamnak innivalót.
- Jessy! Aggódtam! Miért nem vetted fel? - kérdezte.
- Bocsánat! Olly-val voltam és nem hallottam!
- Olly Murs-al??
- Aha! Miért? Baj? Csak elhívott kávézni meg
beszélgetni.
- Aha..értem..
- Nem jössz át?
- De! Nemsokára ott vagyok!
- Okés szia! - mondtam majd letettem.
Eléggé el volt borulva kint az idő és dörgött is, úgyhogy felmentem
bezárni az ablakokat.
Mire végeztem ajtó csapódást hallottam lentről így lementem.
- Szia! - ugrottam Lou nyakába, aki csurom víz volt.
- Eláztál? - engedtem el.
- Aha..
- Hozok le pólót..van nekem olyanom, amit tőled csórtam.
- Oké. - mondta. Gyorsan felszaladtam a pólóért majd
lehoztam és odaadtam. Átvette majd lehuppant a kanapéra.
- Haragszol? - ültem az ölebe.
- Miért haragudnék? Jaa tényleg! Azért, hogy a
menyasszonyom, aki nemsokára a feleségem is lesz, elmegy egy fiúval kávézgatni
két órán keresztül amíg én nem vagyok itt? Tudom, hogy Olly-nak tetszel!
- De nekem nem tetszik ő! Bókolt egy csomót, de nem vettem
figyelembe, mert már nekem van valaki másom, akit mindennél jobban szeretek és
idióta lennék, ha megcsalnám! - mondtam végig a szemébe nézve.
- Ahh jó nem haragszom...csak szarul esett...
- Egyedül voltam itthon és unatkoztam szóval kapóra
jött Olly! - mondtam mire elnevette magát.
- És amúgy nekem is szarul esett, hogy itt hagytál!
- bökdöstem a mellkasát.
- Jó! Bocsánat! Tényleg nem szép hogy itthon
hagytalak!
- Na, köszönöm! Bocsánatkérés elfogadva! -
vigyorodtam el.
- Alszol ott nálunk? Jönnek ide Harry-ék...
- Persze hogy alszok!
- Akkor pakolj!
- De hát még csak 4 óra van!
- Megyünk addig egyet kocsikázni meg talán egy
mekibe is bemegyünk, ha jól viselkedsz...
- Úú én jó vagyok mindig! - bólogattam nagy
szemekkel.
- Na, akkor nyomás pakolni!
- Vettem főnök! - tisztelegtem majd leszálltam róla és
felsprinteltem az emeletre.
Összepakoltam pár dolgot majd megfogtam a táskám és
lesiettem a földszintre.
Louis telefonált addig én ittam egy pohár
narancslevet a konyhában.
- Na, mehetünk? - jött be pár perc múlva.
- Aha! - vigyorogtam rá majd megfogtam a kezét és
kimentünk a kocsihoz.
Bepattantam az anyós ülésre Louis pedig a volán mögé
és elindulhattunk.
Elkocsikáztunk a Big Ben felé meg a London Eye-hoz
és egy McDriveba is betértünk ahol kaptam Happy Meal menüt és Lou is olyat vett
magának.
- Figyu van benne játék! - csámcsogott és az orrom
alá dugta a kis bábút.
- Tudom! Tök király! - mutattam meg neki az enyémet.
- Nem ér nekem a szuperhős kell! - utalt az én játékomra.
- Elcserélem veled a hercegnősre!
- Király! - nevetett majd cseréltünk.
- Ilyenkor látna, valaki minket nem hinné el a
korunkat! - nevettem.
- Hát főleg nem az enyémet! - röhögött.
- Most hova? - kérdeztem és az órára néztem, ami hét
órát mutatott.
Louis-val csak úgy repül az idő.
- Menjünk haza? Harry nincs otthon Liam pedig
bulizni van, úgyhogy csak Niall meg Zayn van ott.
- Nem tudjuk kipaterolni őket? - néztem rá szenvedő fejjel.
- Hát nem igazán! - nevetett fel.
- Nem mintha bajom lenne velük, mert amúgy imádom őket, csak ha kettesben leszek
veled, akkor nem fognak békén hagyni.
- Van a szobám ajtaján kulcs és van házimozi
rendszerem...az majd elnyomja a hangokat... - nézett rám perverzen.
- Miféle hangokat Tomlinson?
- Ahogy a csillámpónikról beszélgetünk.. -
vigyorgott rám mire pukkadozni kezdtem a nevetéstől.
Lassacskán oda értünk. Leparkoltunk majd bementünk.
A srácok a nappaliban videó játékoztak.
- Sziasztok! - köszöntünk nekik mire egy gyors
köszönést hallottunk, de ide sem néztek.
Lou az emelet felé mutogatott ezért felindultunk.
A szobájában rádőltem az ágyra és sóhajtottam egy nagyot.
- Na, mi van? Fáradt vagy? Mehetünk a jakuzziba?
- Megvan a jakuzzitok? - csillant fel a szemem.
- Persze! Már vagy 2 hete!
- De nincs fürdőruhám... - görbítettem le a szám.
- Intézkedtem és kértem Zoe-tól! - vigyorgott rám.
- Nem lett volna egyszerűbb mondani, hogy hozzak magammal?
- Hát, de csak tudtam, hogy elfelejtem! - nevetett.
Mosolyogva megráztam a fejem majd megkaptam Zoe
bikinijét és miután Louis-nak is sikerült átöltözni lementünk a legalsó
emeletre ahol a jakuzzi volt.
Lou bekapcsolta majd belementünk.
- Gyere ide! - tárta szét a karját én pedig az ölébe
húzódtam.
- Szeretleeek! - mondtam vékony hangon az
"e" betűt elhúzva.
- Én is te kis hülye! - nevetett.
- Olyan romantikusan hülyéztél le hogy jól esett! -
néztem fel rá mire szakadni kezdett a röhögéstől.
- Srácok bocsi hogy zavarlak titeket csak megyünk
sörözni Zayn-el gondolom, maradtok! - jött le a lépcsőn Niall.
- Igen maradunk! Jó szórakozást! - mosolyogtam.
- Nektek is! - kacsintott mire elnevettük magunkat
Lou-val.
- Nem megyünk fel enni valamit? - néztem rá nagy
szemekkel.
- Éhes vagy?
- Nem Louis, azért mondtam, mert nem vagyok az... -
forgattam meg a szemem mire ő
elnevette magát.
- Hisztis... - vigyorgott rám majd lerakott magáról
és kiszállt én pedig követtem.
Mindketten törölközőbe csavartuk magunkat majd felmentünk a
konyhába.
- Meleg szendvics jó lesz? - kérdezte.
- Tökéletes! - vigyorogtam rá.
Megcsinálta kettőnknek majd leültünk enni.
- Na és...mit tervezel holnapra? - kérdeztem meg
óvatosan, mert van egy olyan érzésem hogy kiment a fejéből a szülinapom.
- Hát lesz egy interjúnk és el kell intéznem egy két
dolgot Doncasterben a foci klubban... nem tudom mikorra érek haza, de átmegyek
majd...
- Értem.. - mosolyodtam el.
- És neked mi a terved ma estére? - mosolyodott el
szívdöglesztően.
- Hát... - nevettem el magam.
- Csak azt ne mondd, hogy aludni akarsz... -
nevetett.
- Aha, aludni. - álltam fel majd a háta mögé mentem
és átöleltem.
- Na, gyere a hálóba te kis butus. - suttogtam a
fülébe és felmentem a lépcsőn.
Amint felértem levettem magamról a törölközőm és ledőltem az ágyra. Pár másodperc múlva
feljött Louis és elkezdődött egy
romantikus este, amit végre egyedül kettesben tölthettünk ebben a nagy házban.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Reggel kiabálásra keltem. Nyögtem egyet majd
durcásan Louis felé fordultam, csak hogy hűlt helyét találtam.
A párnáján egy kis cetli volt, amit a kezembe vettem
és olvasni kezdtem.
"Jó reggelt! El kell intéznem pár dolgot,
úgyhogy csak délre érek haza! Szeretlek, Louis."
Megforgattam a szemem majd kiszálltam az ágyból
felkapkodtam magamra a pizsama rövid nacim és a pólóm majd lementem a lépcsőn.
- És góóól! - hallottam Niall ordibálását a
nappaliból.
Amint bementem őt és Zayn-t láttam meg videojátékozni.
Az órára néztem, ami 11 órát mutatott.
- Jó reggelt. - motyogtam és lehuppantam melléjük.
- Jó reggelt Jess! Mindjárt dél! - nevették el
magukat.
- Nem baj! Jól esett sokáig aludni csak Louis ne
menne el mindig.
- Ja, igen azt üzente, hogy maradj itt! - vigyorgott
rám Zayn és a kezembe nyomta a konzolját majd a konyhába ment.
- Játszunk az autóssal! - kérleltem Niall-t aki
beleegyezett és elindította.
- Zaaayn! Ha már ott vagy nem dobsz össze nekem egy
szenyát? - kiabáltam ki miközben játszottam.
- Eltaláltad! - kiabált vissza.
- Naaa léégysziii! Tudod, hogy imádlak!
- Na, jó! De, csak azért mert jó kedvemben vagyok!
- Köszönöm! - vigyorodtam el.
- Nekem is csinálhatnál tesó! - kiabált Niall is
nevetve.
- Még mit nem! Gyere ki és csinálj magadnak!
- De Jess-nek is csinálsz!
- Fuu mi van? Pincérnek nézek ki??
- Aha! - mondtuk egyszerre.
5 perc múlva már a kezünkben tarthattuk a
szenyánkat.
- Olyan kis aranyos és szorgalmas vagy! - paskoltam
meg Zayn arcát.
- Jöttök, nekem eggyel csak úgy leszögezném! -
nézett ránk.
Elnevettük magunkat majd majszolni kezdtük a
szendvicsünket.
Zörgést hallottunk az ajtó felől majd belépett Louis.
- Na, hello! - köszönt és idesétált.
- Jó reggelt, ami már amúgy dél! - nevetett majd
idehajolt egy csókért amit én viszonoztam is.
- Neked is! - mosolyodtam el.
Leült mellém én pedig közel bújtam hozzá.
- Na, akkor én megyek Perrie-hez! - állt fel a
kanapéról Zayn.
- Nekem pedig találkozóm, van a haverokkal. - mondta
Niall.
- Itt hagytok minket? - néztem rájuk.
- El lesztek ti egyedül! - nevetett Zayn.
- Igazad van! - kuncogtam.
Felmentek átöltözni majd el hagyták a házat.
- És...pontosan mit csináltál? Hol voltál? - néztem
Lou-ra.
- Ömm.. - kezdett bele.
- Szóval erről sem lehet tudnom... - forgattam meg a szemem.
- Jaaj ne legyél mar ilyen! Nem muszáj neked mindenről tudnod.. - nevette el magát és
közelebb húzott.
- Igazad van...végül is neked sem kell mindenről tudnod... - álltam fel majd
besétáltam a konyhába.
- De kéne valamiről tudnom? - jött utánam.
- Lehet, hogy igen lehet, hogy nem! - mondtam
sejtelmesen és kinyitottam a hűtőt.
- De ha van, valami olyan elmondhatnád... - ült fel
a bárszékre.
- Hát, ha majd lesz kedvem.. - vettem ki egy üveg
vizet és beleittam.
- Fuu asszony kikészítesz! - nevetett fel.
- Ez a célom! - vigyorogtam rá majd visszasétáltam a
nappaliba és lehuppantam a kanapéra.
- Hol vannak Harryék? Nem hallottam róluk már egy
teljes napja! - nevetett és leült mellém.
- Azt mondtad, hogy nálunk aludtak...nem?
- Hát de...
- Felhívom Zoe-t. - mondtam majd kitettem a kezem
tenyeremmel felfelé Louis orra elé arra várva, hogy a kezembe nyomja a
telefonját.
- Mi kéne? - kérdezte nevetve.
- A telefonod!
- Neked nincs? - vette ki a zsebéből és ideadta.
- De van csak fent és lusta vagyok felmenni érte! -
mondtam majd megkerestem a névjegyzékbe Zoe számát és megnyomtam a zöld gombot.
- Szia Zoe Jess vagyok! - szóltam bele mikor
felvette.
- Szia! Mizu?
- Hát semmi csak 2 napja nem láttalak gondoltam
érdeklődök már felőled, ha te vagy annyira lusta hogy
nem hívsz fel... - mondtam ironikusan.
- Ne haragudj! Csak el voltunk foglalva! - mondta és
hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Na, azt képzelem...vagyis nem akarom elképzelni...
- fintorodtam el.
- Ne legyél gonosz! - nevetett fel.
- Én?? Dehogyis! - nevettem el magam.
- Este találkozunk addig is legyél jó! - mondta és
kinyomta.
Na, jó ez fura volt. Miért pont este? És mi van?
Miért ilyen fura mindenki?
Megvontam a vállam majd odaadtam Louis-nak a
telefont.
- Ne menjünk, át hozzatok? - kérdezte.
- Hát menjünk de...nem ott vannak Zoe-ék?
- Nem...mármint nem tudom..
- Jó akkor hozom a cuccom. - mondtam majd
felszaladtam az emeletre.
Összepakoltam majd felöltöztem és felfogtam a hajam.
Felkaptam a táskám és lementem Lou-hoz.
Együtt kocsiba pattantunk és elindultunk. Ahogy a
házhoz értünk kiszálltunk majd bementünk.
- Tényleg nincsenek itt Zoe-ék! - mondtam
csalódottan.
- Jajj ne legyél ilyen! Megígérem, hogy este
találkozol velük!
- Hát jó! - vigyorodtam el.
- És most elviszlek bevásárolni, mert este lesz egy
meglepetésem! - mosolygott és megpuszilta a homlokom.
- Mi? - néztem fel rá.
- Azért meglepetés hogy nem szabad elmondani! -
nevette el magát.
- Hát jó! Mehetünk vásárolni!
- Na, azt valahogy gondoltam! - forgatta meg
mosolyogva a szemét majd megfogta a kezem és kihúzott a kocsihoz.
A bevásárló központhoz érve észrevettünk egy nagyobb
lánytömeget, úgyhogy a hátsó bejáratot választottuk a bejutáshoz.
Louis felrakta a fejére a sapiját meg a
kapucniját és úgy tértünk be egy boltba.
- Nézd ez milyen? - tartottam elé egy ruhát.
- Jó!
- Bővebben?
- Nagyon jó! - nevetett.
- Hát veled nem megyek sokra! - nevettem el magam.
- Taktikát váltok! - vigyorodtam el majd
összeszedtem egy csomó ruhát és bementem a fülkébe Louis-t pedig leültettem a
fülke elé.
Felvettem az első ruhát és elhúztam a függönyt.
- Csinos! - vigyorgott.
- Aha...szóval ez nem jó! - mondtam majd
visszahúztam a függönyt és felvettem egy mélyebb kivágású térdig érő ruhát és elhúztam ismét a
függönyt.
Visszahúztam a függönyt majd felvettem a nekem
legjobban tetsző ruhát, ami
szerintem a választott lesz.
- Na és ez? - húztam el ismét a függönyt és végig
simítottam a ruhámon.
- Azt a kurva! - tátotta el a száját.
- Na, ez lesz az! - nevettem.
- Mehetünk cipőt venni?
- Persze csak leveszem és mehetünk!
- Oké!
Gyorsan levettem magamról a ruhát, a többit
visszaakasztgattam és mentünk a pénztárhoz fizetni.
Ez után betértünk egy cipő boltba ahol sokkal több időt töltöttünk el és Louis jobban is
unta.
1 óra próbálgatás után meglett a cipőm és mivel Lou azt mondta hogy
kelleni fog bikini is ezért azt is vettünk röpke fél óra alatt.
Mire végeztünk 6 óra volt. Beültünk vacsizni egy
étterembe majd hazaindultunk.
- Na én most kiteszlek! Vedd fel az új ruhát meg a
cipőt és alá
ajánlatos bikinit is venni! Majd jövök érted 8-ra. Oké?
- Oké! - vigyorodtam el majd adtam neki egy gyors
csókot és kiszálltam a kocsiból a sok cuccal együtt.
Kinyitottam az ajtót majd bementem és ledobtam a
cuccokat.
Felmentem a fürdőbe zuhanyozni, hajat mosni, majd miután készen
lettem sminkeltem és megszárítottam a hajam. Úgy döntöttem, hogy nem göndörítem
be ugyanis fölösleges, ha tényleg lesz, medence ott ahova megyünk.
Felkaptam magamra az új bikinim majd a ruhám hozzá a
cipőm befújtam
magam parfümmel és már készen is voltam.
19:50 volt, úgyhogy már nem kellett sokat várnom
nyolcig. Csörgött a telefonom így elintéztem egy "Boldog Szülinapot
kívánós" telefont anyáékkal és rögtön utána Jay-ékkel is majd megcsináltam
a sminkemen az utolsó simításokat amikor is lentről zajt hallottam.
- Jessy! - kiabált fel Lou.
- Megyek! - kiabáltam le és kimentem az ajtón.
Lassan lesétáltam a lépcsőn majd megálltam Louis előtt.
- Gyönyörű vagy! - nézett a szemembe, kezeit pedig a derekamra
csúsztatta majd egy lágy csókot lehelt ajkaimra.
- Mehetünk? - mosolyodott el és kezét az enyémbe
kulcsolta.
- Persze! - mondtam majd kimentünk a kocsihoz.
Nem kellett messzire mennünk ugyanis az 1D ház előtt álltunk meg ahol egy csomó kocsi
parkolt.
- Na, jó...itt mégis mi folyik? - néztem Lou-ra.
- Hát...

Wááá hamar folytit :) Ismét nagyon jó lett ;)
VálaszTörlésItt abba hagyni? :o Annyit röhögtem mint az állat xDD Sietni <3
VálaszTörlésKöszönöm csajok! ^^ Sietek! xx
VálaszTörlés