71.fejezet~

 Jessy szemszöge:

*Másnap a reptéren*

- Hol vannak már ezek? - nézett körbe Louis.

- Te csak ne nagyon fordulgass, mert ki fognak szúrni a rajongók! - szóltam rá.

Ekkor Zoe-t láttam meg őrülten futni felénk a háta mögött Hazz-al.

- Na, végre! Már a pilóta kész van csak arra vár, hogy végre felszálljunk és elindulhassunk! - mondta Lou.

Így miután mindannyian megvoltunk becsekkoltunk és kimentünk a géphez. Ott is voltak persze paparazzik én pedig azon voltam, hogy a hasam sehogy se látszódjon. Hiába pici még ezek barmit képesek felfedezni. Gyorsan felmentünk a repülő lépcsőjén és helyet foglaltunk a fotelekben.

- Mégis hogy nem volt időtök elkészülni? - kérdezte Louis.

- Azt inkább hagyjuk! - pirult el Zoe.

- Most komolyan tesó? Este nem ért rá? - kérdezte nevetve Lou.

- Ne irigykedj! - nyújtotta ki Harry a nyelvét.

- Nekünk este meg volt a két menet is! - mondta Louis mire hasba csaptam.

- Áúú ez fájt! - görnyedt össze nevetve.

- Helyes! - húztam ki magam mire Zoe-ék nevetni kezdtek.

- Ne bökdössétek annyit a kicsit! - szólt be Harry.

- Akarsz te is olyan hasast? - néztem rá felhúzott szemöldökkel mire nevetve megrázta a fejét.

- Na, akkor ne tegyél ilyen kijelentéseket! A babám jól van, és nem bökdössük! - simogattam meg a hasam és kiöltöttem a nyelvem.

- Mikorra leszünk amúgy ott? - kérdezte Louis.

- Hat óra az út!

- Szóval akkor L.A-i idő szerint?

- Ha most itt 9 óra van, akkor itteni idő szerint délután háromra ottani idő szerint pedig reggel hatra!

- Azta! Sokszor jársz ki mi? - nevettem fel.

- Eléggé! Az a kedvenc helyem!

- Hát, aki megteheti! - nevettem el magam.

- Louis-nak meg Nassauban van háza úgyhogy..

- Hát az se semmi hely! - mosolyodtam el.

- Én is szeretem Los Angeles-t! Főleg a tengerpartot! - vigyorgott Zoe.

- Az jó, mert a tengerpart egy köpésre van a házamtól!

- És bármikor lemehetünk? - kérdeztem.

- Le, de este már nem mehet senki oda egyedül! És ezt le is akartam amúgy tisztázni, hogy ha esetleg bármilyen veszekedést csaptok senki nem hagyja el a ház területét!

- Mert? - kérdeztem.

- Mert veszélyes! A víz is és a bandák is, akik ott kint vannak néha!

- Jaj, csak bandákat ne! - nevettem el magam.

- Oh, ne aggódj Jessy vonzza a rossz arcokat! - legyintett Lou mire csúnyán ránéztem.

- Akkor őt a házból se engedjük ki! - nevetett fel Hazz.

- Miért? Ilyen rossz környék?

- Nem csak oda tévednek néha!

- Hurrá. - mondtam majd hátra dőltem.

A pilóta beleszólt a mikrofonjába és elkezdte mondani az ilyenkor szokásos dolgokat, hogy hány óra van, és hogy milyen az idő kint meg valamit a légnyomásról és közölte, hogy kapcsoljuk be az öveinket, mert felszállás következik.

Miután kb. egy 10 perc múlva egyenesbe jött a gép mindenki próbálta elfoglalni magát az elkövetkezendő 6 órára.

*6 óra múlva*

Az út végéhez érve nekem már minden bajom volt. Nem volt kényelmes sehogy sem ülni vagy feküdni így inkább álltam és járkáltam, na meg persze ettem. 6 óra alatt kiürítettük a hűtőt és eluntuk az életünket is.

- Kedves utasaink! Hamarosan megérkezünk, Los Angeles repülőterére kérem, kapcsolják be öveiket!

Ez után megint végig kellett hallgatnunk, hogy kint milyen az idő és hogy mennyi az idő majd megkezdtük a leszállást.

Negyed óra alatt sikerült rendben földet érnünk és én szinte rohantam le hogy a talpaim ismét földet érjenek, ami már hiányzott. A reptéren egy szürke kisbusz várt minket és miután beültünk a csomagokkal együtt elindultunk Harry házához.

- Ez a repülőút lefárasztott. - dörzsölte meg a szemét Zoe.

- És ezután képzelj el egy interjút, egy találkozást úgy 500 rajongóval és még egy koncertet. - mondta Hazz.

- Úristen én ezeket aludva bírnám ki! - nevettem fel és rádűltem Lou vállára, aki átkarolt és közelebb húzott magához. Nem sokára a villához értünk. Egy nagykapu tárult ki előttünk majd megpillantottuk az óriási házat.

- Azta! - tátottam el a szám.

- Na, eddig milyen? - kérdezte Hazz.

- Én még nem láttam ekkora házat! - mondta Zoe.

- Hát ideje volt! - nevetett Harry.

Mikor megállt a kocsi kiszálltunk majd Zoe és én előre indultunk a házat felfedezni.

- Persze menjetek, csak nyugodtan a cuccokat majd utánatok visszük ne is törődjetek vele! - kiabált utánunk Louis.

- Köszi, szívem! - néztem hátra nevetve.

Kinyitottuk a kétszárnyas üvegajtót és beléptünk. Egy hatalmas nappali tárult elénk ahol óriási kanapé, óriási plazma tévé, Xbox és minden volt, ami szem szájnak ingere. A nappaliból nyílt az ugyancsak tágas konyha, ami nagyszerűen fel volt szerelve minden olyan eszközzel, ami kell egy konyhába. Már most el voltunk kápráztatva és ez még csak két helység volt. Egy széles lépcső vezetett fel az emeletre, amit meg is céloztam.

Mikor felértem egy nagy térrel találtam szembe magam ahonnan pár erkély és pár széles folyosó nyílt. Körülnéztem a folyosókon ahol ajtók voltak. Mindegyik ajtón volt egy betű, ami gondolom a srácok neveit szimbolizálta. Mivel két L kezdőbetűs van a bandában és az egyik a vőlegényem ezért nem voltam biztos abban, hogy melyik ajtón menjek be csakhogy az egyik ajtón volt egy West Side jel. Elnevettem magam majd benyitottam és eltátottam a szám. Itt is óriási ágy volt, mint az ő házában és teljesen az ő stílusára volt szabva a szoba. Óriási ablakok néztek a tenger felé szintén óriási plazma tévé volt a falra felszerelve házimozi rendszerrel. Körbefordultam majd mindent jól megnéztem és leszaladtam a nappaliba. Útközben találkoztam Lou-val aki a bőröndöket cipelte felfelé.

- A szobád tökéletes! - mondtam neki, de meg sem álltam.

- Örülök, hogy tetszik! - nevetett fel.

- Nem akarsz segíteni? - kiabált utánam.

- Nem emelhetek nehezet! - kiabáltam vissza.

- Persze! Én sem!

- Nem tudtam, hogy te is terhes vagy! - nevettem el magam és bementem a konyhába ahol Zoe volt.

- Milyen a Harry szobája? - kérdeztem.

- Jó nagy! - nevetett fel.

- Te fel fogtad már, hogy össze leszünk zárva ezekkel 5 napig?

- Még nem igazán, de a jakuzzi kiengesztel!

- Jó neked! Én nem nagyon szeretnék a babával bele menni.

- Oh, de kár! Akkor majd megyünk napozni a partra!

- Abban benne vagyok! - nevettem el magam.

- Na, csajok mi elmentünk! - jött be a két fiú a konyhába.

- Hova? - húztam fel a szemöldököm.

- Hát egy két helyre szétnézni...

- Nem kéne nekünk megmutatni azt az egy két helyet? - tette csípőre a kezét Zoe mire a fiúk megrázták a fejüket.

- Hát jó.. - sóhajtottam majd kinyitottam a hűtőt megnézni, hogy van -e valami kaja. Mikor becsuktam láttam, hogy már elmentek.

- És ez így fog menni? - néztem Zoe-ra.

- Hát remélem, hogy nem! - nevetett fel.

- Este lemegyünk majd valahova nélkülük és majd meglátjuk, hogy mit szólnak hozzá!

- Ez jó ötlet! - vigyorodtam el gonoszan.

Mivel a srácok elmentek és konkrétan semmit nem mutattak, meg hogy mi hol van vagy mi, hogy működik ezért sok mindent nem tudtunk csinálni csak tévézni azt is úgy, hogy összenyomogattunk egy csomó gombot a távirányítókon. Este 6 óra felé hazaértek a fiúk és ők azt hitték, hogy mi ezt szó nélkül fogjuk tűrni. Hát akkor még nem ismernek eléggé ugyanis Zoe-val felmentünk a szobába átöltöztünk valami csinosba és lementünk.

- Hát akkor mi is elmentünk! - szóltunk nekik oda.

- Mi? Hova? - kérdezte Lou.

- Hát egy két helyre! - nevetett Zoe.

- És mi van, ha azt mondom, hogy nem mehettek? - kérdezte Lou és átkarolt.

- Pont nem fog érdekelni! - néztem fel rá és adtam egy puszit az arcára, csak hogy nem engedett az öleléséből.

- Együtt akarsz te velem aludni még a héten? - kérdeztem.

- Ajj de ne zsarolj már! - engedett el.

- Nem sokára hazajövünk szívem! - mondtam majd egy rövid csókot adtam a szájára és elindultunk.

Lementünk a tengerpartra ahol megláttunk egy kisebb étterem féleséget. Oda bementünk és rendeltünk magunknak kaját. Pár perc múlva két srác jött ide.

- Sziasztok! Láttuk, hogy csak ketten ültök itt! Meghívhatunk titeket egy italra?

- Persze! - mondtuk.

Idehívták a pincért és kértek két koktélt, de én szóltam, hogy az enyém alkoholmentes legyen.

- És ide valósiak vagytok? - kérdezte az egyik.

- Bocsi bemutatkoztok? - kérdezte Zoe.

- Jaj, bocsi! Én Zack vagyok ő pedig Josh!

- Szóval Zack nem ide valósiak vagyunk. Londonból jöttünk.

- Olyan ismerősek vagytok! - mondta Josh.

- Én Jessy Parker vagyok ő pedig Zoe Parker! - mondtam mosolyogva.

- Tesók vagytok?

- Nem! Unokatesók!

- Àhh megvan, honnan vagytok ismerősök!

- Na? - kérdeztem nevetve.

Közben kihozták a koktélokat és az ennivalónkat is.

- One Direction csajok?

- Talált! - nevetett Zoe.

- Tesó hogy is hihettük, hogy ilyen szép lányok szabadok?! - kérdezte Zack Josh-t bökdösve.

- Hát nem tudom, de azok a srácok szerencsések!

- Köszönjük. - vigyorgott Zoe.

- Akkor mi nem is zavarunk nehogy még baj legyen belőle!

- Oké! Köszönjük az italokat! - mondtam mire ők intettek egyet és elmentek.

- Rohadt jó pasik voltak! - mondta Zoe mire én nevetve bólogatni kezdtem.

A srácokkal csak úgy telt az idő és mire megkajáltunk este 10 volt. Visszaindultunk a házba. Mikor beértünk a két srác a nappaliban videó játékozott.

- Szia, édes! - köszöntem Lou-nak aki ide se bagózott.

Ennek meg megint mi baja? Megvontam a vállam majd Zoe-val felmentünk a Louis szobájába. Én gyorsan bevettem a vitaminom majd ledőltem az ágyra.

- Figyu ezek ketten úgy meg vannak sértődve mintha láttak volna minket a két sráccal...

- Utánunk jöttek volna? Nem egyszer csináltak már ilyet!

- Tényleg!

- Én lemegyek és kiderítem! - mosolyodtam el.

Leszaladtam a lépcsőn majd lehuppantam Lou mellé.

- Kicsim figyelnél rám egy pillanatra? - kérdeztem.

- Miért kéne? - kérdezte.

- Mert a menyasszonyod vagyok, és rohadt ideges leszek, ha most azonnal nem veszed le a szemed a videó játékról!

Hazz-ból kiszakadt a nevetés, de ránéztem csúnyán így elhallgatott. Louis rám nézett majd vissza a képernyőre. Puffogtam egy kicsit majd kivettem a kezéből a konzolt, amit nem éppen jó kedvvel fogadott majd az ölébe ültem.

- Na, szóval így hogy már figyelsz rám! Mi pontosan a bajod? - kérdeztem.

- Jó volt a koktél? - kérdezte a szemembe nézve.

- Jaj, te kis duzzogós! - öleltem meg.

- Jessy ne ölelgess itt! - tolt el magától.

- Ezért haragszol?

- Tulajdonképpen igen! Csak mert ha mi csajokkal iszogattunk volna lent, akkor már nem lenne fejem!

- Az lehet! - gondolkoztam el mire mérgesen rám nézett.

- És én nem haragudhatok, mert utánunk jöttetek? - húztam fel a szemöldököm.

- Ne tereld a témát!

- Jó! A terv a következő Tomlinson! - mondtam és a füléhez hajoltam.

- Ha nem fejezed be a durcit és nem jössz fel fél órán belül Zoe-val alszok. - suttogtam a fülébe.

- Ömm gondolkozok.. - mondta kicsit rekedten, de ekkor már én tudtam, hogy nyert ügyem van.

- Na, jó ne előttem rendezzetek pornó filmet! - nevetett Harry.

- Nem akarsz felmenni a csajodhoz? - kérdeztem.

- Hmm, lehet, hogy fel kéne! - mondta nevetve és felfutott a lépcsőn.

- Szeretem, ha féltékeny vagy! - nevettem és a nyakába fúrtam az arcom.

- Igen? Mert?

- Mert akkor ilyen kis durcis vagy és ez amúgy aranyos csak néha idegesítő!

- Na, gyere! - mondta majd felállt velem és felcipelt az emeletre.

Letett az ágyára és rám mászott.

- Amúgy csak hogy tudd miután rájöttek a srácok, hogy 1D barátnők vagyunk lekoptak és azt mondták, hogy szerencsések vagytok!

- Tudjuk, hogy azok vagyunk!  - mondta majd fordított egyet rajtunk hogy én legyek felül.

Ráültem a csípőjére és elmosolyodtam.

- Ugye a koktél alkoholmentes volt? - simította meg a hasam.

- Persze! Vigyázok rá!

- Akkor jó! - mosolyodott el.

Lecsúsztam mellé majd a mellkasára tettem a fejem. Louis kezét a hasamra tette és simogatni kezdte.

- Megmozdult egy picit. - néztem Lou-ra.

- Komolyan? Én nem éreztem!

- Csak egy nagyon pici volt.

- Ohh...mikor fogom én is érezni?

- Majd a 18.-hét körül!

- Addig mennyi idő van?

- Még kb. 4 hét! - sóhajtottam.

- Szerinted fiú lesz?  -kérdezte.

- Szerintem lány lesz!

- De fiú legyen már! Én annyira szeretnék egy kisfiút!

- És ha lány lesz?

- Akkor is örülni fogok persze! Ő is lehet focista! - vigyorgott rám.

- Na, nem! Az én kislányomból nem lesz focista!

- Gonosz! - nevetett fel.

- Nem vagyok az! - öltöttem rá a nyelvem.

- Csak egy picit! - nevetett majd megcsókolt.

- Megyek fürdeni! - mondtam.

- Mehetek veled?

- Nem mert rossz fiú voltál!

- Naa kicsim légyszíí!

- Gyere. - mosolyodtam el majd leszálltam róla és a fürdőbe sétáltam ahol volt egy nagyon nagy kád és persze szuper zuhanyzó fülke is, de én most inkább fürdésre vágytam. Louis feltöltötte a kádat majd levetkőztünk és beültünk. Hátra dőltem és az egyik lábam felhúztam.

- Na és mi a terv holnapra?

- Kibérelünk egy Lamborghinit úgy terveztük Harry-vel és elviszünk titeket pár körre.

- Oh, az szupi! - tapsikoltam.

- Hát azt valahogy gondoltam, hogy örülni fogsz neki! - nevetett fel.

Miután megfürödtünk nyugovóra tértünk és éjfél után nem sokkal el is aludtunk.