39.fejezet~

* 1 hónap múlva*

1 teljes hónap telt el ez az egész Danielle Liam mizéria óta. Danielle volt a tánciskolában és heti 5 óráról heti 3 órára váltott. Liam-el is beszéltek és úgy döntöttek, hogy nem szakítanak, csak időt kérnek a dolgok elrendezésére.

Ez fogalmam sincs mit jelent, de nem valami jót. Bele kell törődnünk, hogy ők már nem, lesznek ismét egy pár és ezt Danielle is kezdi lassan feldolgozni és már nem olyan menthetetlen a helyzet, mint egy hónappal ezelőtt volt.

Jay Louis anyukája pedig mindenórás. Bent fekszik a kórházban ugyanis mivel veszélyeztetett terhes és a szülésig már kb. 2 hét van, ezért megfigyelésen tartják, amit ő annyira nem visel jól.

Lou-val azért imádkozunk, hogy a babák ne legyenek koraszülöttek, aminek nagy az esélye.

A bandánál nincs nagy nyüzsgés munka terén és Louis-nak szinte minden nap jut egy kis ideje rám.

Éppen a gardróbomban nézelődök, valami normális ruha után estére ugyanis megyünk bulizni a hajóra, amit a srácok, bérelnek. Május vége van, ami azt jelenti, hogy már nemsokára megint nyár.

- Jessy találtam a szekrényemben egy ruhát, ami szerintem a te stílusod. - jött be Danielle a kezében a ruhával.

- Úristen! Köszönöm! - ugrottam a nyakába.

- Szívesen! - vigyorgott.

- Te mit veszel fel? - kérdeztem.

- Fogalmam sincs! - ült le az ágyamra.

- Keressek, valamit neked hátha van?

- Aha! - csillant fel a szeme.

Kutatni kezdtem, mert eszembe jutott, hogy van egy gyönyörű kék

színű koktél ruhám, ami biztosan jól fog állni Dan-nek.

Két perc keresgélés után meg lett, Dan pedig első látásra szerelmes lett úgy hogy elment készülődni.

 Én már lezuhanyoztam és hajat mostam, úgyhogy a fürdőbe mentem a hajam kivasalni majd sminkelni.

7 órára készen lettem. Még befújtam magam parfümmel és lesétáltam a lépcsőn.

- Danielle gyere már! - kiabáltam fel.

- Megyek! - kiabált vissza és lábdobogást hallottam.

Idejött majd gyorsan felkapta a magas sarkúját és megállt előttem.

- Hűha! Csodaszép vagy! - ámultam el.

- Te beszélsz? - nevette el magát.

- Mehetünk? - kérdeztem.

Bólintott majd felkapta a táskáját és kimentünk a ház elé.

Éppen a táskámban kezdtem el kotorászni a telefonom után, hogy lecsesszem Louis-ékat mert késnek mikor megállt előttünk egy sötétített ablakú kisbusz, amiből üvöltött a zene.

- Gyertek csajok! - kiabált ki belőle Harry.

Beültünk majd rögtön megöleltem Pezz-t és Zoe-t.

- És én? - kérdezte Louis.

- Jajj bocsánat kicsim! - ültem az ölébe.

- Na így már jobb!

- Most váltunk el olyan 4 órája!

- Tudom, de az túl sok volt!

- Jajj ne csöpögjetek már! - nevetett Zayn.

- Kérdeztelek? - néztem rá felhúzott szemöldökkel.

- Bocsánat! - röhögte el magát.

30 perc múlva kint is voltunk a mólónál. Kiszálltunk a kocsiból majd a már kivilágított hajóra szálltunk fel.

- Kérek két koktélt! - szóltam oda a mixer fiúnak, akit már ismerek régebbről.

Bólintott majd keverni kezdte az italokat. 1 perc alatt elkészültek. A kezembe vettem őket majd útnak indultam Louis-t megkeresni.

- Kicsim hoztam neked koktél-t! - nyomtam a kezébe és leültem mellé.

- Köszönöm de..jó ötlet inni? Mi van, ha anya ma este fog hívni, hogy szül?

- Hűű...tényleg! Nyugodtan igyál, inkább én nem iszok, és majd én vezetek!

- Nem! Ezt már megbeszéltük! Neked nincs jogsid.

- Jó akkor add oda Zayn-nek!

- Oh, legalább már felállnom sem kell piáért! - nevetett Zayn.

- Jessy gyere már a hajó másik oldalán csajos beszélgetés van! - fogta meg a kezem Zoe és húzni kezdett hátra.

Amint odaértünk a többi lányt pillantottam meg a jacht végében ücsörögni.

- Sziasztok! - ültem le hozzájuk.

- Na, végre hogy ideértél! - kuncogott Pezz.

- Lelkizés van? - néztem Dan-re aki a fejét lehajtva üldögélt csendben.

- Valami olyasmi. - simította meg Pezz Dan vállát.

- Mi történt már megint?

- Csak a szokásos. - válaszolt Zoe.

- Rossz Liam-et látni? - kérdeztem mire bólogatni kezdett.

- Na, elég most már akkor ebből! Tessék, ezt idd meg. - nyomtam a kezébe a koktélom, amit ő el is fogadott.

- Csapunk egy bulit itt hátul a fiúk nélkül! - nevettem el magam.

Mivel hátra hallatszódott a zene ezért felrángattam az unokatesóm és táncolni kezdtünk.

- Gyertek! - hívtam a két lányt is.

Danielle még lehúzta a koktél utolsó cseppjét is és beállt hozzánk.

Egy fél órát elvoltunk így majd én és Zoe leléptünk piát hozni.

- Baby te hol voltál? - ölelt át hátulról Lou mikor a pultnál vártuk az italainkat.

- Csajos bulit tartunk hátul! - fordultam meg az ölelésében.

- És én nem mehetek?

- Tudtommal nem vagy lány. - néztem rajta végig és az ajkamba haraptam.

- Ezt jól tudod! - csókolt meg.

- Jess készen vannak az italok! - szólt a mixer srác és a kezembe nyomta a tálcát, amin 10 koktél volt.

- Segítesz? - kérdeztem Louis-t.

- Ahha! - mondta majd elvette tőlem.

- Te amúgy ittál? - ráncoltam össze a szemöldököm.

- Ahha! - nevetett.

- Látszik! - mosolyodtam el.

Mikor hátraértünk Louis lerakta a tálcát majd gyorsan megcsókolt és el is tűnt.

- Meghoztam a piát! - kiáltottam el magam.

- Juhúú! - vett el egyet Dan.

- Hol van Zoe? - kérdezte Pezz.

- Nem is vettem észre hogy eltűnt mellőlem! - röhögtem el magam és visszamentem megkeresni. Hát persze hogy Harry-vel falták egymást.

- Bocs Hazz de most elviszem! - fogtam meg Zoe kezét és hátrarángattam.

- Olyan gonosz vagy! - nyafogott a szőkeség.

- Dehogyis! - nevettem el magam majd én is elvettem egy koktélt és gyorsan megittam.

Hajnali 3-ra már mindenki jó hangulatban volt. Nekem hányingerem volt és szédültem is és a lábam is fájt a sok táncolástól ezért leültem egy kicsit és elszívtam egy szál cigit majd lementem a fedélzetről egy kis szobába és lefeküdtem a kanapéra.

Vártam egy olyan 10 percet majd mikor már kezdtem jobban lenni felmentem és megkerestem Louis-t.

Éppen Zayn-el beszélgettek az egyik ülő féleségen.

Odamentem és az ölébe ültem.

- Szia! - vigyorodtam el.

- Szia, kicsim. - nevetett.

- Pezz jól van? - kérdezte Zayn.

- Ő már nagyon jól van! - kuncogtam.

- Megyek, inkább megnézem. - állt fel Zayn egy féloldalas mosollyal.

- Figyu...üres lent a szoba... - kezdtem el rajzolgatni a mellkasára az ujjammal.

- Igen? És mit szeretnél te ott csinálni? - kezdett el vigyorogni perverzen.

- Hát nem is tudom... - álltam fel az öléből majd még egy utolsót ránéztem és a lépcsőhöz kezdtem el sétálni.

Lementem a szobába és a kanapén megvártam Lou-t, aki pár perc múlva itt termett és bezárta kulcsra az ajtót.

Felküzdöttem magam a kanapéról majd odasétáltam és megcsókoltam.

- Vedd le a magassarkúd. - suttogta a számba mire én engedelmeskedtem neki.

- Nem szereted, ha egy magasak vagyunk? - kuncogtam.

- Nagyon nem! - vigyorgott.

Hát igen. A magassarkúm nélkül a fejem teteje kb. Louis álláig ér, amiért nekem állandóan lábujjhegyre kell állnom, ha meg akarom csókolni. Szeretem a magassarkúkat.

A fenekem alá nyúlt és felültetett az asztalra és újra megcsókolt. A lábaimmal átfontam a csípőjét és jobban magamhoz húztam.

Levette a pólóját majd ismét felemelt és a kanapéra tett. Felém mászott és lehúzta a bugyimat, ami a koktélruha alatt volt.

- Ezt le sem kell venni! - mutatott a ruhámra.

- De te igazén siethetnél. - néztem a nadrágjára mire észbe kapott és levetkőzött.

Újra felém tornyosult és gyengéden megcsókolt majd az ujjaival izgatni kezdett.

- Louiis! Ne kínozz! - haraptam az alsó ajkamba mire a lényegre tért és lassan belém ereszkedett én pedig felnyögtem.

- Maradj csöndben, mert le fognak jönni! - tette a számra az egyik kezét a másikkal pedig tartotta magát.

Felkuncogtam majd lehunytam a szemeimet és próbáltam felvenni a ritmust, ami hamar sikerült. A körmeimet a hátába mélyesztettem ezzel biztatva őt.

Egyre gyorsabban kezdett el mozogni én pedig már nem bírtam tovább. Hátam ívbe feszült és egy hangosabb nyögéssel a csúcsra jutottam. Pár másodperc múlva Louis is végzett.

Kopogni kezdtek majd meghallottuk Harry hangját.

Én nevetni kezdtem, ahogyan Louis is. Gyorsan leszállt rólam és öltözni kezdett. Nekem nem kellett sok mindent csinálnom csak felkapni a bugyim és megigazítani a hajam.

- Khm.. Mindjárt megyünk! - kiabáltam ki nevetve.

Megvártam még Louis elkészül majd váltottunk egy rövid csókot és minthogyha semmi sem történt volna kinyitottuk az ajtót ám amikor Hazza arcát megláttuk nem bírtuk tovább és kiszakadt belőlünk a röhögés.

- Ugye ti nem? - vágott egy fintort Hazza.

- Nem tudom, mire gondolsz! - nevettem tovább.

- Úristen hogy nem bírjátok magatokat visszafogni. - röhögte el magát és vissza felment a fedélzetre.

Mi is követtük Lou-val majd helyet foglaltunk a kanapén. Én az ölébe ültem és a fejem a vállára hajtottam.

- Álmos vagyok. - motyogtam.

- Hát még jó! hajnali 4 óra van!

- Úristen! Nem megyünk még haza?

- Lassan kéne indulni. De még a többiek jól érzik magukat. - nézett Liam-ékre akik táncoltak.

- Danielle is hasonlóan lehet, mint Li. - kuncogtam.

- Legalább így kiheverik egymást.

- Reméljük.

- Srácok, aki haza akar menni az velem, jöhet! - mondta Zayn.

- Mi megyünk! - mondtam.

- Már szóltam a vezetőnek hogy kössünk ki egy kis időre.

- Valaki még nem akar jönni? - kiabált Perrie de senki nem jelentkezett. Igazából észre sem vették, hogy kikötöttünk.

Mikor kiléptünk a szárazföldre feltettem egy elég érdekes kérdést Zayn-nek.

- Te figyu! Mivel szeretnél hazamenni? - kuncogtam.

- Öhm...pillanat. - mondta majd elment telefonálni.

2 perc múlva visszajött mi pedig kérdőn néztünk rá.

- Jön Paul!

- Ohh király! - nevetett Pezz.

Fél óra álldogálás után megjelent egy telepjáró és Paul-t láttuk meg benne ülni, úgyhogy beszálltunk.

- Ne csináljatok rendszert a hajnali furikázásból. - nézett a visszapillantóba ránk.

- Bocsánat. - nevetett Zayn.

- Csak nem volt kocsink és a hajó meg már elment. Nem akartunk megfagyni odakint. - védett meg minket Lou.

- Jól van. - válaszolt Paul és hazaindultunk.

Bő harminc perc alatt hazaértünk és bementünk a házba.

- Mi mentünk lefeküdni. - köszöntek el Zayn-ék.

- Okés! - válaszoltunk és a konyhába mentünk.

- Éhes vagyok. - ültem fel a bárszékre.

- Én is! Csináljak meleg szendvicset?

- Az jó lenne! - vigyorogtam.

10 perc múlva a meleg szendvicses tányérral mentünk fel Louis szobájába. Én lehuppantam az ágyra és elloptam egy szendót.

- Lezuhanyozol? - kérdezte.

- Nem. Mielőtt elindultunk zuhiztam. Majd reggel. - takaróztam be.

Ő is befeküdt mellém és bekapcsoltuk a tévét, amíg megettük a kaját.

Miután jól laktunk leoltottunk mindent és végre alvásra szántuk magunkat. Mondanom sem kell, hogy rekordidő alatt aludtunk el.