73.fejezet~

Jessy szemszöge:

Reggel telefoncsörgésre keltem. Kinyitottam a szemeim és Louis-t láttam, meg, ahogyan az ablaknál áll már felöltözve és telefonál. Sóhajtottam egyet majd kinyújtóztam és a másik oldalamra fordultam. Egy 5 perc múlva letette és elém állt.

- Jó reggelt! - mondta és leguggolt így már a fejünk egy magasságban volt.

- Neked is. - motyogtam csukott szemmel.

- A fociklubtól hívtak, hogy valamit alá kell írnom, úgyhogy el, kell mennem.

- Nagyszerű. - nyitottam ki a szemem és ránéztem.

- Most mi a baj?

- Semmi csak rosszul aludtam, mert kényelmetlen volt akárhogy feküdtem.

- Oh...ezen nem tudok segíteni.

- Mikor érsz haza?

- Hát most van 10 óra, úgyhogy kb. délután háromra.

- Oké addig elmegyek Zoe-val vásárolni, mert farmerban már nem annyira kényelmes.

- Nyugodtan. Adjak pénzt?

- Nem. Megoldom. - mosolyodtam el.

- Oké. Pihenj! - mondta majd adott a homlokomra egy puszit és elment.

Még lustálkodtam egy fél órát aztán rávettem magam, hogy felöltözzek és elkészüljek. Átmentem a Harry szobájába. Óvatosan benyitottam és megláttam őket az ágyon feküdni egymás karjaiban. Már mindketten ébren voltak.

- Ahw de édesek vagytok! - olvadoztam mire elnevették magukat.

- Na Zoe pattanj! Vásárolni megyünk! - tapsoltam kettőt.

- Muszááj? - nyávogott.

- Igen muszáj!

- Jó.. - forgatta meg mosolyogva a szemét majd adott egy puszit Hazz arcára és felállt az ágyból.

- Louis hol van? - kérdezte Harry.

- Doncasterbe ment a fociklubhoz.

- Szólok neki, hogy foglaljon le téged, mert túl sok az energiád. - kacsintgatott.

- Ne perverzkedj Styles! - hunyorogtam mire megadás képpen feltette a kezét.

- Zoe te meg siess már! - kiabáltam be a fürdőbe.

- Áúú ne kiabálj! - nyitotta ki az ajtót és kisétált felöltözve.

- Mutass egy kicsit nagyobb lelkesedést! - nevettem.

- Jajj de örülök kedvenc unokatesóm, hogy mehetek veled vásárolni a helyett a szörnyű dolog helyett, hogy romantikázhatnék a pasimmal! - mondta vigyorogva.

- Amúgy gonosz vagy....én kérdés nélkül elkísérnélek... - vontam meg a vállam és kisétáltam.

- Jajj ne harizz nem úgy gondoltam! - szaladt utánam.

- Akkor jó! - nevettem el magam.

- Rájöttem, hogy fura vagy terhesen! - nevetett.

- Tudom...utálom a hangulatváltozásaimat, de hát ez ezzel jár!

- De nem baj, mert keresztanya leszek! - kezdett el ugrabugrálni mire elnevettem magam.

Leértünk a garázsba majd beültünk Harry kocsijába és elindultunk a plázába. Mikor megérkeztünk bementünk és rögtön megcéloztunk egy kismamáknak tervezett boltot ahol vettünk pár nadrágot. Igyekeztünk minél jobban eltakarni az arcunkat, hogy ne ismerjenek fel. Nem tudom ez mennyiben sikerült, de remélem, hogy meglett a hatása és holnap nem az újságok címlapján fogunk kikötni. Beültünk ebédelni majd miután végeztünk elmentünk még bevásárolni otthonra, mert semmi nincs a hűtőben.

- És most akkor merre? - kérdezte Zoe miután bepakoltuk a kocsiba a cuccokat és beültünk mi is.

- Hát szerintem vigyük haza, amiket vettünk és aztán mehetünk az 1D házba...

- Okés! - vigyorodott el majd felbúgatta a motort és elindultunk.

Negyed óra alatt hazaértünk majd gondosan kipakoltunk mindent a helyére és visszamentünk az 1D házba.

Mikor benyitottunk lesokkolódtunk ugyanis a négy srácot láttuk meg a konyhában, kötényben palacsintát sütni. A szám elé kaptam a kezem és körbe néztem. Minden csupa liszt és tojás volt a fiúk pedig tele voltak palacsinta tésztával.

- Na, jó erre mégis hogyan vetemedtetek? - kérdezte Zoe nevetve.

- Unatkoztunk. - vont vállat Hazza.

Lassan felvittem a tekintetem a plafonra ahonnan egy palacsinta darab fityegett.

- Az ott mi? - mutattam az ételre.

- Az Liam volt! Én mondtam, hogy ne nagyon magasra dobja! - mentegetőzött Niall.

- Zoe...én nem tudom, hogy lesz itt rend, de én inkább megyek tévézni! - nevettem el magam.

- Megyek veled! - mondta és utánam jött.

Levágódtunk a kanapéra és bekapcsoltuk a tévét.

- Akkor nektek nem is kell palacsinta? - kérdezte Zayn.

- Van éppen maradt? - kérdeztem.

- Van!

- Akkor jöhet! - kiabált Zoe is.

Pár perc múlva ide szervírozták a kaját, amit megköszöntünk és falatozni kezdtünk.

Mikor megettük kivittük a tányért és meglepődve néztünk körül, hogy már nincs akkora disznóól.

- Te Zoe...mikor tanultak meg a srácok takarítani? - böktem meg az unokatesómat.

- Fogalmam sincs, de ez nekünk csak jó! - nevette el magát.

Egyszer csak két kezet éreztem meg a hasamon és egy ajkat a nyakamon. Elmosolyodtam mikor az orromba kúszott Louis bódító férfias illata. Megfordultam a karjai között és nyomtam egy csókot a szájára.

- Hát itt meg mi történt? - nézett körül.

- A srácok kreatívkodtak...

- Oh, rosszat sejtek! Palacsintasütés a maradékokból megítélve.. - nézett körül.

- Igen, de amúgy egész jól sikerült!

- Ilyen is ritkán van! - nevetett fel.

- Mi volt Doncasterben?

- Minden jól megy! Aláírtam egy szerződést és megnéztem pár új játékost hogy hogy játszik.

- Az jó... - bújtam hozzá.

Átölelt és nyomott egy puszit a fejemre.

- Lesz este egy meglepetésem, mert mostanában elég durcis vagy.

- Hidd el nem önszántamból! - nevettem fel.

- Tudom! Reméljük, nemsokára kinövöd! - nevetett.

- Valamikor a várandósság mostani szakaszában kellene vidámnak és kisimultnak lennem!

- Ömm egyelőre nem látszik, de dolgozunk rajta! - nevetett mire rá öltöttem a nyelvem.

- Jessy... - jött oda félve Liam.

- Mondd! - mosolyogtam rá.

- Történt egy kis baleset...

- Milyen baleset? - ráncoltam össze a szemöldököm.

- Egy kis palacsintatészta ömlött a táskádra.. - vakarta meg a tarkóját.

- Jézus! Ti mi a szart csináltok? - kérdeztem, de egyáltalán nem voltam mérges.

- Hát az úgy volt, hogy Harry-vel összekaptunk, hogy ki süsse meg az utolsó palacsintát és az valahogy kiborult.

- Ugye a belsejébe nem ment?

- Nem...csak alá ömlött.

- Ja, akkor jó! - nyugodtam meg.

- Nem haragszol?

- Nem...már úgyis le akartam cserélni.

- Ahh akkor jó! - tette a szívére a kezét.

- Tőlem féltél ennyire? - nevettem el magam.

- Mostanában harapós vagy...

- Na, jó! Mostantól az aranyos és cuki Jess-t hozom elő! - nevettem fel.

- Az nagyon jó lesz! - nevetett Lou mire ráöltöttem a nyelvem.

- Louis nem jössz le velem az edzőterembe? - kérdezte Hazz.

- De! Rám fér már! - mondta Lou és elengedett.

- Megyek veletek leskelődni! - kuncogtam.

- Csak nehogy elájulj a szexisségemtől! - vigyorgott Harry.

- Ilyenektől te ne félj! - nevettem fel mire csúnyán rám nézett.

- Hol van a cuki Jess? - emelte fel a szemöldökét.

- Vagyis...javítok! Megyek csodálni titeket és el fogok ájulni a bámulatos izmaitoktól...így jó? - pislogtam rá.

- Tökéletes! - nevetett fel.

Felmentek átöltözni addig én öntöttem magamnak narancslevet és azzal indultam le az edzőterembe. Mire leértem már ők is lent voltak. Lou melegítő gatyában, atlétában és egy szürke sapkával a fején volt. Felhúzta a box kesztyűt és a box zsákot kezdte el püffölni, amit már egészen jól elsajátított. Addig Harry súlyzózni kezdett. Én csak ültem az egyik gép padján és szürcsöltem az innivalóm közben Lou-t csodáltam.

Oké, oké nagyon jól tudom és látom is hogy Hazz is nagyon jól néz ki, de hát nem bámulhatom őt is, mert először is nagyon elbízná magát másodszor pedig ő az unokatesómnak a barátja.

Fél óra múlva eléggé meguntam az egészet és a narancslevem is elfogyott, úgyhogy felmentem az emeletre.

- Jessy mondd már meg Hazz-nak hogy elmegyek találkozni egy régi osztálytársammal, és hogy majd jövök! - szólt ide Zoe.

- Okés! - mondtam és a konyhába sétáltam.

Zayn éppen szendvicseket csinált.

- Zaayn! - mondtam vékony hangon.

- Mennyi kell? - nevette el magát.

- Egy elég! Köszönöm! - vigyorodtam el.

Mikor kész lett a szendvicsem leültem Zayn-el a tévé elé és egy mesét kezdtünk el nézni. Fél óra múlva Harry és Louis tűnt fel a nappaliban. Lou egy törölközővel a csípőjén volt Harry pedig boxerben.

Ezek szerint már le is zuhanyoztak.

- Hány óra? - kérdezte Lou.

- Öt! Mert?

- Hatkor indulunk!

- Hova?

- Tudod mondtam, hogy meglepetésem van!

- Jaa tényleg! - csaptam a fejemre.

- Hol van Zoe? - kérdezte Hazz.

- Jajj tényleg! Azt mondta, hogy adjam át, hogy egy régi sulis társával találkozik!

- Ja, tényleg! Mondta is csak már annyi mindent kell eszembe tartani, hogy elfelejtem!

Ekkora Niall jött le dudorászva az emeletről.

- Milyen jó kedve van valakinek! - szóltam oda neki.

- Mielőtt feltételeznéd...nem...nem csaj ügy!

- Ajj... - puffogtam csalódottan mire elnevette magát.

Folytattuk Zayn-el a mesenézést, amivel elég sok idő telt el mivel már csak azt vettük észre, hogy eljött a hat óra is, amikor elindulhattunk Louis-val csak még hazaugrottunk pár cuccért nekem, mert állítólag ott is alszunk. Úgy fél órát kocsikáztunk, amikor is megálltunk egy hatalmas öt csillagos szálloda parkolójában.

- Szóval itt fogunk éjszakázni? - kérdeztem izgatottan.

- Bizony! - állította le Louis a motort.

Kiszálltunk majd a hatalmas forgó ajtó felé indultunk. Köszöntünk a kint álló őrnek, aki bólintott.

Mikor beértünk eltátottam a szám ugyanis egy hatalmas hallban találtuk magunkat ahol sürögtek forogtak a londinerek és a pincérek. A recepcióhoz léptünk és Louis beszélni kezdett. Elkérte a kártyákat majd megkérdezte, hogy minden fent van -e amit kért. Miután elmondta a recepciós a betanult szöveget a lifthez léptünk és a 24. emeletre mentünk.

- Gyönyörű ez a szálloda. - álltam Louis elé és a szemébe néztem.

- Reméltem, hogy tetszeni fog! - vigyorodott el majd óvatosan a lift oldalának nyomott és megcsókolt.

Pár pillanat múlva megállt a lift mi pedig kiléptünk a hosszú folyosóra. Elindultunk a szobánk felé majd mikor odaértünk Louis lehúzta a recepciótól kapott kártyát és kinyílt az ajtó. Elsőnek én léptem be. Egy óriási szoba fogadott ahol volt egy ugyancsak óriási franciaágy, fotelek, dohányzó asztal, konyharész és lépcsős sarokkád.

- Azta! - néztem körül tátott szájjal.

- Na, milyen? - karolt át Lou.

- Jó nagy! És gyönyörű!

- Fürödhetünk együtt! - nevetett.

- Alig várom! - vigyorodtam el.

Az ágyon rózsaszirmokból volt kirakva egy szív és pezsgő volt behűtve.

- De kár hogy nem pezsgőzhetek! - húztam el a szám.

- Alkoholmentest kértem!

- Komoly? - csillant fel a szemem.

Odasétált majd kibontotta és töltött mind a kettőnknek. Leültem törökülésbe az ágyra ő pedig mellém.

- Na, mire koccintsunk? - vettem a kezembe a poharam.

- A pocaklakóra?

- Rá! És ránk! - mosolyodtam el majd összekoccintottuk a poharainkat és belekortyoltunk.

- Nem vagy éhes? Hozassak fel vacsorát? - kérdezte.

- Az jó lenne! Már korog a hasam!

A szobatelefonért nyúlt majd betárcsázott egy számot és várt. Addig én eldőltem az ágyon és a pocakomra tettem a kezem. Igazából egy nagyon picit aggódom hisz ma még nem éreztem, hogy mozogna a kicsi.

Remélem nincs semmi baja. Lou megrendelte a kaját majd felém fordult.

- Van valami baj? - nézett a hasamra ugyanis azt simogattam.

- Ma nem mozdult meg.

- Mi? És ez rosszat jelent?

- Nem tudom.

- Hívd fel az orvost!

- Louis este 7 óra van!

- Csak próbáld meg!

Sóhajtottam egyet majd felültem és a kezembe vettem a telefonom. Bepötyögtem a számot és a fülemhez emeltem. Pár csengés után felvette.

- Jó estét Dr. Rayen. Én Jessy Parker vagyok és elnézést a zavarásért, de nagyon aggódunk!

- Szia Jessy! A babával van valami gond?

- Igen! Ma egész nap nem mozdult meg pedig meg szokott!

- Ne aggódj emiatt! Engem folyton keresnek fel ilyenekkel az anyukák. Próbáld meg kicsit meg kocogtatni a pocakod vagy hangosan zenét hallgatni. Lehet, hogy csak alszik.

- És ha nem sikerül?

- Akkor gyere be hozzám holnap és megnézzük!

- Oké! Köszönöm! Visz hall!

- Szia! - mondta majd letette.

- Na, mi az? - kérdezte Lou.

- Azt mondta, hogy ez normális. Kocogtassam meg vagy hallgassak hangos zenét.

Lenéztem a hasamra majd az ujjammal elkezdtem kopogtatni, de semmi.

- Énekeljek neki? - nézett rám Lou.

- Ahha de valami pörgőset! - nevettem.

Elkezdte énekelni a She's Not Afraid-ot a hasamhoz közel mire egy apró moccanást éreztem.

- Oké! Sikerült! - nevettem fel.

- Igen?

- Ahha!

- Akkor megnyugodtam!

Kopogtattak az ajtón így Lou ajtót nyitott és betolt egy kocsit tele kajával.

- Húú most éhes lettem még jobban! - nevettem el magam.

Megkajáltunk majd elkészítettem a fürdőkádba a vizet. Leöltöztünk majd beültünk, úgy hogy én Lou-nak voltam háttal és nekidűltem.

- Kíváncsi vagyok már a baba nemére. - mondtam.

- Arra én is! Amint megtudtad hívj fel!

- Oké. Kár hogy már akkor nem jöhetsz velem.

- Hidd el nekem is rossz, hogy nem lehetek veled, de ez van.

Sóhajtottam egyet majd lehunytam a szemem. Egy jó 20  percig áztattuk magunkat majd kiszálltunk és pizsire öltöztünk. Én bebújtam az ágyba és a Louis laptopját az ölembe fektettem ugyanis ő ezt is elhozta egyetlen éjszakára. És még én hordok sok cuccot... Ő még telefonált egyet az erkélyen, mert, hogy itt az is van majd bejött és befeküdt mellém.

- Nézd milyen aranyos Lux! - mutattam Lou a stylist által twiterre felrakott képre.

- Ahha tényleg! - mondta majd lehajtotta a laptop tetejét és letette az ölemből.

A szemembe nézett majd megcsókolt. Azonnal a tarkójára helyeztem a kezem és közelebb húztam magamhoz.

- Szeretlek. - motyogtam a szájába mosolyogva.

- Én is! - mondta majd a csípőjére ültetett.

Lehajoltam hozzá hogy újra megcsókoljam, csak hogy a pocak útban volt. Elnevette magát majd maga alá fordított és ő csókolt meg. Nyelveink érzéki táncot jártak és egyáltalán nem akartak elszakadni egymástól hosszú percekig. Louis széles hátára vezettem a kezem és a tenyerem a hajába csúsztattam majd belemarkoltam mire felmorgott. Áttért a nyakam csókolására majd az arcom a homlokom az orrom és a szám puszilgatásába kezdett, amin én csak kuncogtam. Lejjebb csúszott majd felemelte a  pizsama pólóm és a pocakomat is puszilgatni kezdte ami csikis volt, úgyhogy végig nevettem.

- Louis ez nagyon csikis! - szóltam rá kuncogva és a kezeim közé fogtam a borostás arcát majd magamhoz húztam.

- Borotválkozz meg! - vigyorogtam és a gyönyörű kék szemeibe néztem.

Elkezdett grimaszokat vágni és megrázta a fejét.

- Pimasz vagy! - mondtam mosolyogva.

- Én? Dehogyis! - vágott ártatlan képet majd ismét a nyakamhoz hajolt és apró csókokkal kezdte el behinteni, amit én sóhajokkal nyugtáztam. Két csók között lehúzta magáról a pólóját és az enyémet is. Teste az enyémhez simult, de azért tartotta magát, hogy ne nyomja meg a pocakomat. Meghúzgáltam a nadrágját mire a szemeimbe nézett.

- Biztos, hogy szeretnéd? - kérdezte.

- Mindennél jobban! - húztam széles mosolyra a szám.

Kicsatolta az övét majd lehúzta magáról a nadrágot engem pedig kibújtatott a rövidnacimból és azzal együtt a bugyimból is. Csípőjét az enyémhez nyomtam és éreztem boxerén keresztül kidudorodó férfiasságát.

- Kínozni akarsz? - suttogtam.

- Eszem ágában sincs! - húzta pimasz mosolyra a száját.

Elnevettem magam és kezeim végighúztam a kockáin mire felmorgott.

- Csak visszaadtam. - kuncogtam és a szemébe néztem.

Elmosolyodott majd lehúzta magáról boxerét és a bejáratomhoz helyezte férfiasságát. Megtámaszkodott felettem majd lassan belém csúszott és óvatosan tolni kezdett. Kezeimmel a lepedőt markoltam miközben ő lassan mozgott és a nyakamat csókolgatta. Picit gyorsított a tempón én pedig máris érezni kezdtem azt a bizsergő érzést a hasam aljában.

- Louis... - nyüszítettem.

- Mindjárt. - suttogta lihegve, ami még jobban beindított és pár másodperc múlva elmentem, ahogyan ő is.

Lökött még párat majd kicsúszott belőlem és egy puszit nyomott a homlokomra. A hotelszobát a lihegésünk töltötte be mire elmosolyodtam. Gyorsan visszavettünk pár ruhaneműt majd a mellkasába bújtam és felkuncogtam.

- Mi az? - kérdezte mosolyogva.

- Nem zártuk be kulcsra az ajtót. - motyogtam nevetve.

- Ha a takarítónő bejött volna, legalább lenne egy jó estéje! - mondta mire mellkason csaptam és felnéztem rá.

- Nem volt kellemetlen? - kérdezte.

- Miért lett volna? - pislogtam.

- Hát a baba miatt...

- Jajj dehogyis! - mosolyodtam el.

- Akkor jó! - mondta majd belepuszilt a hajamba.

Imádom mikor ilyen figyelmes. Elhelyezkedtem majd a kezem Lou hasára tettem és lecsuktam a szemem. Próbáltam aludni, de nem voltam teljesen jól. A pici elkezdett ficánkolni, ami nekem kényelmetlen volt így a másik oldalamra feküdtem, de ehhez el kellett engednem Lou-t, amit annyira nem akartam. Mikor megfordultam rosszabb lett.

Kifújtam a levegőt majd a hátamra feküdtem, de az sem volt a legjobb döntés. Ezt egészen éjfélig csináltam majd inkább a bárpulthoz sétáltam egy pohár vízért. Miután megittam visszafeküdtem Louis mellé.

- Mi a baj babe? - kérdezte.

- Nem nagyon tudok aludni...

Magához húzott majd nyomott egy puszit a homlokomra és a pocakom kezdte el simogatni.

- Énekelsz? - kérdeztem.

- Most?

- Ahha...

- Hát jó.. - mosolyodott el majd elkezdte.

- Waking up

Beside you I’m a loaded gun

I can't contain this anymore

I'm all yours, I've got no control, no control....

- Úú ez nagyon jó! - tapsikoltam.

- Aludj! - nevette el magát.

- Na de akkor még énekelj!

- So your friend's been telling me

You've been sleeping with my sweater

And that you can't stop missing me...

- Ez a Half A Heart?

- Igen, de ez altató lenne! - nevetett.

- Jó oké befogtam! - nevettem el magam.

Még egy kicsit énekelt majd végre sikerült álomba merülnöm.